Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században
70 „A tagosztály rendbeszedését tárgyalják az 1836.-ki törvény több szakaszai: VI. legelőelkülönbözés, X. határok szabályozása, XII, a tagosztályt. Ujabban az 1853. évi március 2.-i cs. kir. parancs rendelkezett felőle." Galgóczy K., 1855. 105. 71 Borovszky S., 1910. I. 94—157.; Galgóczy K., 1855. 72 Galgóczy K., 1855. 146, 202. 73 Simonffy E., 1965. 211. és 260—264. 74 G. Móró Cs., 1984. 131—133. 75 Galgóczy K., 1877. III. 1. az egyes falvaknál. 76 Papp József közlése. A nyomásrendszerhez vö. Tagányi K. é. n. munkáját. 77 Wellmann I., 1967. 196, 205. 78 Wellmann I., 1967. 113. 79 Bakács I., 1982. 80. 80 Vö. Galgóczy К., 1877. III. 81 L. I. Sándor I., 1984. 333. tanulmánya a jelen kötetben. 82 A tápiógyörgyei Peregi Tóth István 94 éves parasztember (101 b. kép) visszaemlékezése zömmel az egész terület gyakorlatára érvényes. A témával kapcsolatos terminológiák: Menden és Sápon szarvas, a háznál lévő ganajos, trágyadomb egyaránt hnojovi stoh. A földeken rakott kis kupacokat hrbke-nek nevezik; a trágyázás maga hnojivo, a trágya hnoj. S3 1964-ben Tápióbicskén az egész falura kiterjedő tárgymonografikus gyűjtést végeztem, amelynek eredményeként közel ezer tárgy került be a ceglédi Kossuth Múzeumba. A jellegzetesebbekre itt is hivatkozunk és a 268. sz. jegyzet alatt közöljük a tárgy jegyzék témánkhoz tartozó részét. 84 Wellmann I., 1967. Nagykáta 241, Kóka 200, Szentlőrinckáta 235. 85 Tápióbicskén írják: „Fél heles jobbágy értékébül ki üresedvén... szolgálatra ereszkedett." Wellmann I., 1967. 245. 86 A fogatolásról később, a 13. fejezetben szólunk. 87 Galgóczy K., 1877. II. 131.; vö. Varga Gy., 1965. 273. 88 Varga Gy., 1965. 323. 89 Peregi Tóth István tápiógyörgyei — már idézett — adatközlőnk határozottan emlékezik a patying megnevezésre és arra is, hogy ez az összekötő gúzst jelentette. Szerinte gúzsnak és patyingnak egyaránt hívták ezt az eszközt, megjegyzi, hogy az öregek patyingot emlegettek. A területen többfelé előkerült emléke: „régi patyingos ekék" — jelentését másutt azonban már nem tudták. 90 Minden bizonnyal az aszimmetrikus formájú, nagyméretű (a falvak pecsétjében is rajzolt) ekevasakra utal az emlékező, öt db ilyen ekevas került elő Cegléden a XVI. századból. Részletes bemutatásukat 1. Ikvai N., 1972. 135—166. 91 Csontosné 68, Urlich Károly 84, Bartucz Illés 88 éves. 92 Vö. Varga Gy., 1965. 274.; K. Kouács L., 1937. 2—42.; Balassa L, 1973. 368—371. 93 Pl. „ ... szekér gúzsnak való vesszőink" (Kóka) ; „ ... korcznak és gúzsnak való vesszőket eleget szedhetünk" (Tápiószecső); „...vessző, tövisnek hozásában őszszel 3 lovú kocsival 3 napokat" (Tápióság) ; „ .. . gúzsnak alkalmatos vesszők" (Pánd) ; „ ... korcz vesszőink" (Szentmártonkáta) ; „ ... kevés rekettyésünk vagyon és abbul gúzsnak, kéményre alkalmatos vesszőt hozhatunk" (Nagykáta, Tápiószentmárton) ; Wellmann I., 1967. 199, 202, 205, 214, 237, 241, 247. 94 Tápióbicskéről, Juhász Jánosnétól 1962-ben vettünk egy példányt (CKM. N. 64.61.1.) Ezek egy része mint ekekkapa, töltőeke élt tovább. 95 Galgóczy K., 1877. I. 196. 96 Külön figyelnünk kellett, hogy az aszimmetrikus vasú régi faekérol, vagy már az új vaskormányos, de favázas ekéről szólnak-e az adatközlők. 97 Kelemen Károly 79 éves tápiószentmártoni kovács közlése. Vö. Balassa I., 1973. 167—238. 98 A szántószekér felszerelése: eke, taliga, borona (ha kellett), egy köteg takarmány, egy korsó víz; a szőrtarisznyában étel: kenyér, szalonna, hagyma, vagy egyéb más eledel. A szántógyeplő vagy kötél (ha lovakkal volt), a szekéroldalra volt csavarva. 99 Wellmann 1., 1967. 196. Tápióság. 100 Wellmann 1., 1967. 202. Tápiószecső. 101 Wellmann I., 1967. 204. 102 Wellmann I., 1967. 241. 103 1 hüvelyk = 2,6 cm; fél suk (bezárt ököl kinyújtott hüvelykujjal) = kb. 12— 15 cm; Vö. Balogh I., 1965. 365.; Ikvai N., 1977. 147. 104 Vö. Balassa L, 1973. 402—443. 310 V
