Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)
Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században
kendő. Később a gyári ruhák korában mindenféle használt, kopott ruhát, cipőt felvettek, amit nem kellett kímélni. A nagyobb gazdák, uradalmak részes aratókkal dolgoztak A XVIII században még a majorsági földön 10., a múlt század végétől 11., sőt egyes helyeken 12. részért is arattak. Az arató harmadoskukoricát is kapott de ezért a hordásban, cséplésben 8 napot kellett dolgoznia. A részes aratók az uradalmakban rendszerint párban dolgoztak, kosztot nem kaptak. Az uradalmaknál a bandagazda vezetésével 15-20 pár is szerződött egy helyre. A bandagazda nem dolgozott, csak intézkedett (szállás, ital a mezőn, étkezés, munkarend stb ) 0 kelt először. A tápiószelei Nagy József ügyes, írástudatlan, jó szervező bandagazda volt A szájába vett vízzel reggelente megmosdott és énekelte hajnali 1 órakor: „Bojtár volt a nagyapám / bojtár vagyok én is. / Csak a bottyát ?ÜS -'ÍS / gaZdag Vagy ° k én is • • - / Keljetek föl gyerekek!" Ébresztő után kotelcsina as es munka estig. Hajnalban semmi, legfeljebb egy korty pálinka. Majd fel ora reggeli, 2 óra ebéd. Diósa?' Sf n M á r°I á H a) / am I ában zsákokb an, ládákban, krumpli földre öntve (Tápiosag, 18074.). b) Gazdasági udvar: szénatartó magazin, földverem a) nyitott részét szarkevek takarják), hátrébb szárkúp (Farmos, 3384.) A reggelit magukkal vitték. Kenyér, szalonna, tojás, kolbász, hagyma uborka, paprika, aludttej vagy más tejféle, kinek mije volt. Ebédet hozták mindig meleg ebéd volt. Főzetett a bandagazda vagy otthon főztek a parasztgazdáknál Jo levesek voltak, bab, krumpli, néha baromfi, bab-, lencse-, zöldfelek, főzelékek, füstölt hús benne. Uzsonnára (egy tíz percre, ha éppen a föld vegénél voltak a rakomány mellett) kinek mi maradt reggelről, egy-két falat ugy 6 ora tájban. Vacsora 10-11 óra körül otthon vagy a szálláson. Lebbencsleves, paprikaskrumpli, gulásleves, tésztaféle vagy főzelékfélék, mint délben Ha a gazdaasszony is aratott, akkor bizony csak este volt meleg étel úgy hogv amíg a többi kötözött, csomózott, gereblyélt, addig ő hazament és vacsorát készített. Egyöntetűen elmondták, hogy aratásban általában jobb koszt volt mint even at. Erős munka volt, kellett az erő is, az évi kenyeret keresték a . a f Ne ^ CSak í d ? j f rtak ' de a századfordu] ó után innen is jártak el máshova , Ч 1 j^ szántulra >- Az aratórészt a cséplés után kapták meg, vittek zsákot es föladtak vonaton vagy itt helyben hazaszállította a gazda. 248
