Ikvai Nándor szerk.: Tápiómente néprajza (Studia Comitatensia 15. Szentendre, 1985)

Ikvai Nándor: A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió vidékén a XVIII–XX. században

IKVAI NÁNDOR (Művelődési Minisztérium, Budapest): A PARASZTI GAZDÁLKODÁS ÉS VÁLTOZÁSAI A TÁPIŐ MENTÉN A XVIII—XX. SZÁZADBAN 1. BEVEZETŐ A nyugat-európai agrárfejlődéstől való elmaradottságunk magyarázza, hogy s'zinte napjainkig eredménnyel lehet kutatni a terepen is hazánkban.

1 A néprajzi kutatásoknak különös területe az általunk vizsgálat alá vett Tápió mente. A fővároshoz való közelsége a kívülállónak azt sejtette, hogy kevés hiteles emlék található múlt századi életéről. Amint a kötetben másutt is olvasható lesz, erre a leginkább közel eső Űri község cáfolt rá; ugyanakkor a legtávolabbi (igaz csak nemrég faluvá szerveződött) Űjszászon alig haladtunk munkánkkal. A feldolgozást irodalmi anyag nem segítette, felderítetlen terepen jártunk. Ily módon könnyű, az összehasonlítások hiánya miatt viszont felelősségteljes felfedező munkánk. A térképre pillantva látni, hogy az Alföld és az északi hegyvidék közötti átmeneti tájjal van dolgunk. Ezt az anyag is igazolta. A Tápió felső folyásánál az „északi" jegyeket, míg a torkolatnál tipikus „alföldi" jelenségeket rögzíthettünk. Nem kerestünk, nem is kaptunk etnikai azonosságot. Egységet mindössze a tájon átvonuló Tápió folyócska jelent, ami nem több földrajzi fogalomnál.

2 Kiindulásunk időben a XVIII. század utolsó harmada, amelyet szinte pontosan rekonstruálhatunk Wellmann I. közölte úrbéri összeírás alapján.

3 Az öszszeírásokban (paraszti vallomásokban) talált anyagot értelmezni igyekeztünk, majd a leírtakat megpróbáltuk nyomon követni az emlékezetben is a közelmúltig. Ily módon eléggé plasztikus képet tudtunk nyújtani a paraszti gazdaságok időbeli változásairól, térbeli alakulásáról. Terepen gyűjtött adataink zömmel az I. világháborút megelőző időre vonatkoztathatók, bizonyos eszközök, jelenségek sokszor „visszakövetkeztetett" módszerét is alkalmazva. A 18 falu több száz adatközlőjének ezernyi cédulája biztos alapot teremtett egy letűnt feudálkapitalista korszak paraszti gazdálkodásának felvázolására. A FelsőTápió mentén pl. a visszaemlékezők adatai alapján pontosan rögzíthető volt még a feudális korszak egykori dominicialis és rusticális; azaz a földesúrimajorsági és a jobbágy-paraszti földje, a közösségi területek (irtások, legelők, erdők, káposztások) használati és birtoklási rendje. Ugyanakkor a torkolat vidékén a nagybirtok és a kapitalizálódó paraszti jelenségek voltak (az előbbiekkel azonos időben) rögzíthetők.

4 Feldolgozásunkban a földművelés, talajművelés rendszerei, a termesztési technikák és módok tájilag rögzíthető jelenségein túl, igyekeztünk megállapításokat fogalmazni a változások időbeli és térbeli folyamatára, a piac, a városok hatásainak meghatározó szerepére is. Nem csupán a természetben élő em171