Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

2 év múlva állapítják csak meg, hogy a céhbüntetés legfeljebb 2 forint lehet. A városból kitiltásra pedig a céhnek nincs joga. 45 Uo. Réty Ignác polgármester sz. n. jelentése. A molnárlegény az igen gazdag káptalan-részi mesternél, Bauer Mihálynál dolgozott, akit — mivel legényét később visszafogadta — 28 váltóforint pénzbírságra ítélt a céh szintén jogtalanul. 46 PmL Pvác tanul. jkv. 1856. 44. sz. 47 PmL Vác tanul. jkv. 1864. 185. sz. és Tragor, 1923. 117. 48 PmL K- és Pvác közös tanul. jkv. 1851. 32. sz. Neumann bérelte ebben az időben a sörházakat is. A két város tanácsa 2250 pengő forintot kért Neumanntól, de az nem hajlandó a szerződésben eredetileg kikötött 2000 forinton felüli bérleti öszszeget fizetni, sőt a fogyasztási adót is a bérleti díjba kívánja betudatni. 49 PmL Pvác tanul. jkv. 1856. 30. sz. Feltételül szabja, hogy csak abban az esetben, ha a pesti árnál V

2 krajcárral olcsóbban adhatja fontját. Erre Schubert Lázár túllicitálja az ajánlatot s 1 krajcárral olcsóbb árat ajánl. A céh és a vállalkozó vitájában végül a megyefőnök dönt — Schubert Lázár javára. 50 PmL A váci mészároscéh iratai 1872. július 31. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. 51 Tragor, 1923. 87 A róm. kat. anyakönyvekben 1848—1851 között 75 csizmadifval kapcsolatos bejegyzést találtunk. Együd Lajos püspöki részen lakó csizmadia *Д telekkel bírt, a többiek valamennyien a házas zsellérek közül kerültek ki. 1860— 1865 között a csizmadiacéh kimutatásában 45 halott szerepel. 52 Karcsú IX. 437 53 PmL A váci csizmadiacéh iratai sz. n. d. n. 1 betétjegy 1 szavazatot, 10 betétjegy 2 szavazatot ért, így tehát a vagyonos tagok érdekei maradéktalanul érvényesülhettek. 1860-ban a céhmester Tanács János, pénztárnok Hosszú Antal, céhjegyző Szalay János volt. 54 A flanellt tiszta gyapjúból készítették és sárgásfehér volt a színe. A fekete bárány gyapjújából készült flanellt szürkés színe miatt szamárszőrnek hívták és parasztszoknyákat, ún. szamárkákat varrtak belőlük. Tragor, 1923. 114 55 PmL Pvác tanul. jkv. 1854. 151. sz. Pl. Acsay József szabómester (aki harangozó is volt egy személyben) a püspöki részen levő Temető utcában lakott, a kiscselőtei hegyen és Papvölgyön bírt 2—2 kapa szőlőt Erasmus nevű fia tandíj mentességéértfolyamodik. Érdekes, hogy 1851-ben a székesegyházi harangozó szintén szabó: Nóvák Keresztély volt. 56 Tragor, 1923. 152 Karcsú szerint az Ipoly-völgyi vasút megvalósulása esetén a megmaradt Nógrád és Hont megyei piac is elvész a váci kereskedők számára. Karcsú, IX. 434 57 PmL Kvác tanul. jkv. 1852. 119. sz. E kérdésben valamennyi a korszakkal és a várossal foglalkozó szerző lényegében egyetért. A közlekedés javulása elsősorban a váci vásárok forgalmát, a más helységekből érkezők létszámát csökkentette — a helybeli kereskedők amúgy is főként a szomszéd városok piacait látogatták. Eperjessy Géza 1965. 258. Karcsú, IV. 65 58 PmL A váci csizmadiacéh iratai. Sz. n. d. n. A legnépesebb iparágat képviselő a csizmadiák számos esetben tiltakoztak üzletrontás miatt a hatóságoknál, így pl. 1851-ben tiltakoznak a főszolgabírónál, amiért egyes mesteremberek az országos vásárt megelőző ünnep- és vasárnapokon már a kapualjakban árulnak — követelik ezt mindkét városban megtiltani. PmL Kvác tanul. jkv. 1851. 140. sz. 59 Ha a hetivásár vasár- és ünnepnapra esett, a misére igyekvők közlekedését és templomi áhítatát zavaró vásárt a Piac térre helyezték át. PmL Pvác gazd. tanul. jkv. 1850. 493. és 574. sz. 60 Berend—Ránki, 35. 61 Fényes, 1851. 249 62 PmL Pvác tan. ir. 1851. 515. sz. 63 Uo. tanul. jkv. 1854. 13. sz. 64 Tragor, 1923. 29 A hajó hossza 59,28 m, a szélessége a főbordánál 7 m, magassága 2,82 m volt. 65 Tragor, 1908. 9 66 Marót, 1974. 153