Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Adataink alapján elsősorban Káptalanvác adott lehetőséget a zsidók kereskedelmi s egyéb jellegű tevékenységére. Jellemző példa erre, hogy Gresner János szűrszabó panaszát — melyben a tőle bérelt boltban Angyal Mihály izraelita ócskavas-kereskedését el akarja tiltatni — a tanács azt válaszolja, hogy nincs kikötve, hogy ócskavas-kereskedést nem lehet folytatni.

75 A városi tanács 1853. évi haszonbéri szerződései szerint a Korona vendéglőt, a városi pajtát, a városi mészárszéket és az ahhoz tartozó földeket is mind — már évek óta izraelita bérlőknek adja ki.

76 Ugyanakkor a püspök váci tanács a városháza épületében levő 11 bolt árveréséből a zsidókat kizárja — mivel a többi bérlő ezt kívánta. A főszolgabíró a tanács eljárását elítélve a boltok bérbeadását elrendeli.

77 A helybeli zsidóság egyik legtekintélyesebb alakja a már az előző fejezetekben is többször említett Neumann Izsák volt. Káptalan vácon 1852-ben újabb két évre kibérli a sörházat és az azzal járó sör- és pálinkafőzési, -árulási jogot évi 800 forintért. (A kikiáltási áron jóval felül ígérő Neumannt a városi hatóság korábban ki akarta zárni az árverésből, de azt a kerületi főispán megakadályozta.) Bérli a város gombhídi rétjét, megveszi a város két lovát. 1853-ban választópolgárrá nevezik ki, röviddel ezután a városi tanács és a járási főszolgabíró ajánlására a váci zsidó hitközség bírájává jelölik. Ezután 1863-ig nem találunk adatot bérlői tevékenységére, ebben az évben kávéháznyitási engedélyt kér.

78 Püspökvácon jelentős számú cigányság élt. A felsőváros 1302—1334. számú házai között 32-ben lakott cigány, ezt a részt Cigánysornak nevezi az összeírás. Az alsóváros 462—530. házszámok közötti részében (cigányváros) 49 háznak volt cigány a tulajdonosa.

79 Külön a tanács által fizetett cigánybíró működött a két városrészben, a felsővárosi cigánybíró Oláh János volt. 1850ben évi két pengőért, az alsóvárosi cigánybíró Pozsár János fizetését 1853-ban a levélkézbesítések fejében 8-ról 12 forintra emelik. A püspökváci cigányok közül országos hírnévre tett szert Radies Mihály cigányzenész, akit mint művészt adóztatnak, hat zenész pedig Pesten akarván munkát vállalni, a tanácstól magaviseletéről bizonyítványt kért.

80 6. A MŰVELŐDÉSÜGY (Molnár Lajos) 6.1. AZ EGYHÁZAK A nagy kiterjedésű váci egyházmegyét — a püspöki széküresedés alatt — 1845 és 1851 között Szarvas Ferenc káptalani helynök kormányozta. 1850-ben a „Kossuth-bankó" bevonása miatt a püspökséget, a káptalant, a templomokat és alapítványokat jelentős anyagi veszteség érte.

81 Az egyházmegye anyagi ügyeinek rendezése, a politikai helyzet követelte intézkedések megtétele, a rend helyreállítása a megyés püspökre várt. Az uralkodó, I. Ferenc József 1851. április 29-én a püspöki székre Roskoványi Ágostont nevezte ki. A püspök fő feladatának az egyházi papság meggyengült fegyelme megszilárdítását tekintette. Ezért a Szentszék büntető hatalmával élve a törvényektől (egyházivilági) eltért papokat perbe fogta, felelősségre vonta és szigorú rendszabályo305