Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

nem kötnek, az akkor kikötő hajók pedig maguk állítják fel a szükséges karókat.

63 A Duna Gőzhajózási Társaságot kikötőbérlet megvonásával vagy felemelésével kényszerítik arra, hogy a dunai védfalat tovább építse. A Társaság 18534)an építtetett egy Waitzen nevű vontatógőzöst, mely 63 éven keresztül járta a Dunát a helybeliek nem kis büszkeségére.

64 A XIX. század második felében a Duna4iajózás stagnálása mellett viharos fejlődésnek indul a vasút, mely az ország fő közlekedési hálózatává válik. Hatása túlterjed a kereskedelem fellendülésén, százezrek számára teremtett munkaalkalmat a Pest—Vác között már 1846-ban megépült vasútvonal, amelyet 1850-ben kapcsoltak be Párkánynánánál a bécsi vonalba. Ez az építkezés a vele járó vízszabályozási munkálatokkal együtt a váci napszámosoknak is hosszú időre munkaalkalmat teremtett. 1850. október 15-én megnyílt a Vác— Újpest—Esztergom vonal, s 1869-4эеп megépült a második vágány Pest és Vác között. A vonat Vácról Pestre naponta háromszor közlekedett: reggel hatkor személy, délelőtt tizenegykor vegyes vonat és délután 5 óra 45 perckor ismét személyvonat. A viteldíj oda-vissza kocsiosztálytól függően 1 ft 30 krajcár és 20 krajcár között volt.

65 5. VÁC VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉNEK DEMOGRÁFIAI MUTATÓI • A (kapitalista viszonyok kibontakozásának legdinamikusabb szakaszában a népesség jelentős létszámemelkedése jelentette a gazdasági növekedés egyik előfeltételét és következményét. Az önkényuralom korszakában két államilag elrendelt népszámlálás és az egyházi összeírások képezik a történeti statisztika forrásait. A rendelkezésünkre álló helyi hatóságok, által készített összeírások egy-egy, legtöbbször financiális szempontból készültek (adóbevallás, úrbéri kármentesítés stb.). Az előzőekből következően nem a teljes, hanem általában a vagyonnal, ingatlannal bíró lakosságra (telkes parasztok, volt zsellérek és jobbágyok) terjednek ki. Míg ia hatóság által készített statisztikából ily módon legtöbbször kimaradnak a nincstelen cselédek, addig az egyházi összeírások másutt lakó híveket is beszámítanak a lélekszámba.

66 Vácon 1855-től működött a fegyház, jelentős lélekszámú katonaság, csendőrség állomásozott, járási székhely, püspöki székváros imivolta még inkább növelhette a jelenlevő és állandó népesség számbeli különbségét. 1850/51-ben Káptalanvácon a megyei adókivetés céljára foganatosított öszszeírás 314 adózó polgárt vett számba, az akkor általában öttagú családot véve a teljes lélekszám 1500 körül lehetett. (A táblázatot 1. 303. oldalon.) Az 1851. évi épületadó-lajstrom 1410 házat számlált Püspökvácon, melyből 632-ben „zsellérek" laktak, ugyanakkor az 1854. évi úrbéri pátens szerint 1338 ház és úrbéres jobbágy és zselléktelek volt a városban. Házanként 7 lakót számolva — ezt bizonyítja a többi község korabeli adata is — megközelítően eljutunk az 1851-ben felmért 9435 lélekszámhoz.

68 A lélekszám csak egyik összetevője volt a városi jellegnek. 10 000-et meghaladó lakossága 49 városnak volt, amelyek közül lélekszám tekintetében Vác a 22. helyet foglalta el, annak szem előtt tartásával, hogy : „... nálunk a városi jelleg, különösen akkor, semmi viszonyban nem állott a község lélekszámával.

69 Vác város Magyaror302