Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Az 1957. november 12-i tervtárgyaló tanácsülés ritka élénkséget mutatott az előző évekhez képest. Az önkormányzat választott testülete egy csapásra megérezte súlyát, felelősségét. A hozzászólások között olyan vélemény is elhangzott, hogy „eddig nem sok haszna volt a tanácsi fogadóóráknak", hiszen nem tudott önálló várospolitikát vinni a választott és a kinevezett testület és apparátus. Itt fogalmazták meg, hogy „olyan dolgokat ígérjen a tanács, amit végre is hajt", ugyanis „csak a rendelkezésre álló összeg osztható fel".

315 Az 1958-as tanácsválasztás után az új végrehajtó bizottság és az új tanács alakuló ülésére 1958. december 8-án került sor.

316 A vezetőtestületi ülések sorából is az 1958. június 20-i végrehajtó bizottsági ülés tűnt ki, ahol a városfejlesztés hosszú távú koncepcióját határozták meg. A várost, a területfejlesztés szempontjából, három területre osztották: I. A Duna és vasút közötti területre; II. A vasúton túli területre; III. A nagypiari üzemek területére. A Duna és a vasút közötti területet a történelmi város műemlék jellege jellemzi, amely a régi városkapuk közötti út és tér területeket foglalja magában. A védettnek nyilvánítandó terület a Pannóniával szemben, a volt Bécsikaputól a Géza király téri volt Pesti-kapuig terjed; és magába foglalja a Fő teret, a Szentháromság teret, a Nagytemplom teret, a Vak Bottyán teret és a Géza király teret, a terek között levő főútvonalrészt, valamint a Széchenyi utcát a Fő tértől, a volt Kosdi-kapuig. Ehhez a területhez kell még sorolni a Lőwy S. utcát, valamint a Kossuth teret és a Juhász Gyula utcát. Magas beépítésű területnek jelölték ki a Széchenyi utca teljes hosszát, a műemlék jellegű részt teljes egészében, a Csányi körutat teljes hosszában, az Április 4-e teret és környékét, az Ambró utcának a Szt. János utcától a Széchenyi utcáig terjedő részét, a Rádi útnak a Honvéd utcától a vasútig terjedő részét, a Szabadság útnak a Damjanich tér, a Haraszti E. utca és Erdős Bernát sor közötti és a Földvári tértől a Vám utcáig terjedő tömbjét. Teljes egészében szanálandó területként jelölték meg a Burgundia városrészt, a Géza király tér, a Diadal tér, a Mártírok út és a Duna között fekvő területet — kivéve a Fő út kiépített zártsorú vonalát, a célból, hogy a szanálások után feltölthessék az árvízszint alatt fekvő területeket és itt korszerű úthálózatot tervezhessenek közművekkel, hogy a teljesen elaprózott, ferde metszésű telkek helyett új telekosztás készüljön. A szanálandó rész helyére pedig zártsorú, földszintes és egyemeletes épületek épülhetnek. Ugyancsak szanálásra ítélték a teljes egészében rendkívül egészségtelen, sűrűn beépített Rácz Pál utca és a Magyar utca között fekvő területet, valamint a Sándor és a Verőczei utca közötti hasonló fekvésű területet; szanálásra jelölték ki a Fegyház utca és a Bartók Béla utca között, Tabánnak nevezett városrész nagy részét, kivéve természetesen a Fő térre és a Fő útra néző zártsorú épületsor egy részét, valamint a Duna-parton már kialakult I. emeletes beépítést. A Duna-parton — a fegyháztól a ferences kolostorig — részben zártsorú, egy emeletes homlokvonalú ; részben pedig — a Hegyestől a fegyház felé — szabadon álló, egyemeletes beépítésű terület létesüljön. A város tekintélyes ipartelepei — Híradástechnikai Anyagok Gyára, Kötöttárugyár, Bélésárugyár, Fonógyár, Húsipari Vállalat — a lakóterületi térségben fekszik, ezek adottak, de „minden körülmények között meg kell akadályozni az alább felsorolt üzemek terjeszkedését", A Kosdi út és Rádi út között kijelölt területet — az Állami Gazdaságtól megváltás után — belterületté 565