Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

bizottsága — Vácott is kizárólagos jogforrásnak tekintette magát, amelynek joga és kötelessége a város ügyei felett való döntés volt. Olyan szervezetet épített ki, amely utasított, számon kért, jutalmazott és büntetett. Döntött abban, hogy melyik gyár mekkora munkáslétszámmal indítsa a termelést; melyik gyár vezetői maradhatnak és melyiknek nevezzen ki űj vezetőt, új bérlőt a néphatalom. A Nemzeti Bizottság döntött a földreformbizottság létrehozásában is ; és ez a bizottság jelölte ki, hogy ki legyen az új városi ügyész. A városházán részleges tisztújítást hajtott végre és jóváhagyta a műszaki hivatal régi megbízható tagjainaik munkaköri beosztását és javaslatot tett a közigazgatás új személyi összetételének összeállítására; valamint arra, hogy ki alkalmas a város kéményseprőjének, kézbesítőjének, védőnőjének.

270 A váci Nemzeti Bizottság 1945. március 14-én főtitkárt — Blaha Ferencet — és vezető titkárt — Bánky Jenőt — választott.

271 A Nemzeti Bizottság szerepét és feladatkörét a városi képviselő-testület vette át. Előkészítése és felállítása is a bizottság feladata volt. Megalakításával először a március 14-i bizottsági ülésen foglalkoztak. Megalakítása 1945. május 15-re esett, amikor Rácz István, a Nemzeti Bizottság elnöke, a képviselő-testület alakuló ülését köszöntve mondta: „A Nemzeti Bizottság — hivatkozással a 14/1945. ME számú, a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló rendeletre — a közigazgatás újjáalakulására a megfelelő intézkedéseket megtette." A pártok, a törvény értelmében azokat jelöltek, „akiket a közgyűlésbe mint képviselő-testületi tagoEat kívánnak beküldeni". Az öt párt — a kommunista, a szociáldemokrata, a paraszt-, a kisgazda- és a demokrata párt — egyenként 12 rendes és 3 póttagot küldött a képviselő-testületbe. A képviselő-testületi tagok között természetesen a pártok vezetői is helyet foglaltak. Az alakuló ülésen megjelenték a város vezetői is, a Nemzeti Bizottság által már megválasztott polgármester, városi főügyész, polgármester-helyettes és főügyészhelyettes. A megalakultnak nyilvánított képviselő-testület első, rendes ülését Rácz István, a Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte: „Vérben születtünk és vérben alakultunk. Óriási feladatok várnak ránk, ezért minden közgyűlésen minden tagnak a legnagyobb erőfeszítésről és a legnagyobb munkabírásról kell tanúbizonyságot tenni...", „... amilyen lesz ennék a képviselő-testületnek a munkája, olyan lesz az eredmény". Ezután Kristóf Béla polgármester üdvözölte a képviselő-testületet: „Hallatlan erőfeszítés hallatlan munka, összeszorított ajakkal nyújtott hatalmas energiát követelő országépítő program valósul itt meg körülöttünk... Mi nem renoválni akarunk! Mert a renovált épület alatt örökké megbújik az öreg, a kivénhedt. Ebbe a közgyűlési terembe ma szántóföldről, a gyárból, az üzemből, a munkahelyekről jöttek ide. Mindnkinek ki kell vennie a részét az ország és benne a város felépítési munkájából! Aki ezt a munkát nem vállalja, az maradjon otthon..." mondotta a polgármester, utalva a megalakult képviselő-testület demokratikus összetételére és az előttük álló hatalmas feladatokra. A köszöntő beszédeket a munkabizottságok megalakulása követte: megalakult a pénzügyi (7 taggal), a gazdasági (9 taggal), a jogügyi (9 taggal), a pénztárvizsgáló és leltározó (2—2 taggal), az iskolai és kereskedelmi tanonciskola-felügyelő (6 taggal), az igazoló választmány (2 taggal), a honvédelmi (2 taggal) és a népjóléti bízottá ság (7 taggal). Határoztak a városi tanács felállításáról is, amely a városi igazgatás végrehajtása közege és egyben önálló közigazgatási hatósága volt.

272 A képviselő-testület következő ülése megerősítette tisztségében a Nemzeti Bizottság által választott város vezetőit, akik letették a hivatali esküt.

273 A Nemzeti Bizottság természetesen nem vesztette szerepét a képviselő-tes-