Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A város társadalmában fontos a rádió és a televízió műveltségterjesztő és -közvetítő, valamint művelődésszervező szerepe: ennek vizsgálata azért is érdekes, mert a kultúra „'házhoz szállítása" következtében háttérbe szorulnak a közösségi művelődési formák. A rádió előfizetőinek száma ma -már tetőzött; a televízió előfizetőinek száma pedig megközelíti a rádió előfizetőinek számát. Az ezer lakosra jutó előfizetés 'kedvezőbb a vidéki városokénál: Év Rádióelőfizetők Tvelőfizetők Ezer lakosra jutó rádió televízió előfizető 1963 8212 2809 289 99 1965 7197 4160 254 147 1967 7478 5087 254 173 1969 7501 5930 249 197 1971 7754 6821 245 215 1973 7755 7540 238 A tapasztalatok szerint a rádió és televízió nem csökkenti a sajtó iránti érdeklődést. Jelentősen nőtt a megyei hírlap vásárlóinak száma. Az olvasóközönség toborzásában sokat jelentett a városi mutáció megszervezése, amely a helyi hírek utáni igényt is mutatja. Hetente több alkalommal külön oldalon csak váci eseményekkel foglalkozik a lap. A példányszámok így alakultak:

242 összes lapok összes napilapok terjesztett példányszáma ezerben összes napilapból Pest megyei Hírlap 1967 1969 1971 1973 3075,1 3266,8 3726,8 3848,9 2177,6 2332,1 2576,2 2656,4 636,4 816,4 961,7 1030,4 6.3. SPORT A felszabadulás előtt négy sportegyesület működött a városban. A Váci Reménység Egyesület (VRE) az egyházé volt, a Kosdi úti pályával; a Váci Sport Egyesület (VSE) a város színeit képviselte, a Pokol-szigeti sporttelepen; a Váci Atlétikai Club (VAC) pályája a Szövőgyár mellett helyezkedett el; a Váci Törekvés kisiparos csapat volt, és nem volt saját pályája. A leventék kiképzése a vasút melletti, elhanyagolt pályán történt, a Csuka-telepen, ahol inkább lövészet és katonai kiképzés folyt. Valamennyi egyesület fő szakosztálya a labdarúgás volt, bár mindegyiknek sikerrel működött egy-egy más szakosztálya is. A VSE evező- és a Reménység atlétikai szakosztálya ért el jó, sőt gyakran országosan is kiemelkedő eredményt.

243 A demokratikus sportélet kibontakozása már 1945 tavaszán megkezdődött. Az Igazság 1945. március 10-i száma adja hírül, hogy „Megindult a sportélet". Az országos pártközi megállapodás alapján a magyar sportélet újjászervezésére a MADISZ kapott megbízást. A váci Nemzeti Bizottság dr. Pusztay János miniszteri osztályfőnököt bízta meg a feladatok ellátásával, aki a sportszövetségekhez és intézményekhez fordult: záros határidőn belül jelentkezzenek a Magyar Testnevelés Háza Alkotmány utca 3. sz. alatti épületében.

244 Az 1945. április 6-i váci Nemzeti Bizottság arról tárgyalt, hogy az Országos Sport Köz550