Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

nél is kedvezőbb a napköziben étkezőké, 35%. Az 1102 étkező tanulóval az étkezési lehetőség teljes kihasználását jelenti. Közel 300 felső tagozatos tanuló számára tanulószobák —osztálytermek — állnak rendelkezésre. Javult a tanulók tankötelezettségének teljesítése is: az 1972/73-as tanévben a tanulók mintegy 98%-a végezte el 16 éves korig az általános iskola 8. osztályát. Az 1972/73-as tanévben beiratkozott 2941 tanulóból mindössze negyven 14—15 éves. Az 1972/73^as tanévben 11 tanuló bukott osztályismétlésre. Az iskolák tanerő-ellátottsága 100%-os. A főhivatású 165 tanerőből kettő nem rendelkezik képesítéssel. A pedagógusok 85%-a nő. A város zenei kultúráját, a zenei oktatás színvonalát szolgálja az 1971 szeptemberében átadott új, 600 tanuló oktatására alkalmas zeneiskola, a Konstantin téren.

232 A középfokú oktatás jelentős állomása az 1967-ben átadott, 14 millió forintos költséggel épült Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola volt, amely 9 osztállyal és 11 tanerővel önállósult a Sztáron Sándor Gimnáziumból. 1969-ben két egészségügyi, három kereskedelmi szakközépiskolai, egy kémiai tagozatos és két általános tantervű gimnáziumi osztály működött, 435 tanulóval. Vidékről 191 tanuló járt be. Tanulószobát és menzát 181-en vettek igénybe. A tanárlétszám 21 volt. A Sztáron Sándor Gimnázium 19 osztályába az 1963/64-es tanévben 760 tanuló járt. A tanárok száma 27 volt. Az 1966— 67-es tanévben 35 tanár 906 tanulót tanított. Az 1967/68-as tanév szeptember 1-én kivált 11 osztály után az 1969/70-es tanévben 17 tanulócsoportban 34 tanárral folyt oktatás. A gimnázium teljes felújítása 1,2 millió Ft-os költséggel 1972-ben kezdődött. Az 1969/70-es tanévben a közgazdasági szakközépiskolába 326 tanuló kilenc osztályba iratkozott be. A hallgatók 50%-a vidékről járt be. A tanárok száma 16 volt. A tantermi ellátottság jelentősen javult 1975-ben, ugyanis a Hattyú utcai 4 tantermes általános iskolát a szakközépiskola vette át. A Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikumnak 1969-től — az iskolareform következtében — megváltozott az iskola jellege. Az ekkor beiskolázott I. évfolyam osztályai már szakközépiskolai osztályokként indultak; az 1972— 73-as tanévtől pedig az iskola nappali tagozata szakközépiskolává alakult, így neve is megváltozott: Lőwy Sándor Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola lett. A tanulólétszám növekedését az alábbi adatok szemléltetik: az 1958/59-es tanév nyolc osztályába 256; az 1966/67-es tanév 18 osztályába 688; az 1969/70-es tanév 20 osztályába 734 tanuló járt. Az 1966/67-es tanév levelező tagozatára —, amely az 1962/63-as tanévben indult — a hét osztályba 272-en iratkoztak be. Az iskolában működő kabinetrendszer jelenlegi formája 1970. szeptember 1-én alakult ki: többszöri átrendezés, átépítés és korszerűsítés eredményéként 11 kabinet jött létre. A földszinten: testnevelés, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és kémia, orosz nyelv és irodalom, valamint osztályfőnöki órák; az emeleten szak- és műszaki rajz, mechanika, gépelem—géptan, matematika, elektrotechnika, valamint a technológia kabinetje működik. A tanműhely, amely megrendelésre termelőmunkát is végez, 1970ben a tanüzem elnevezést kapta, amely mélyebb tartalmat takar. 1960-tól 1969-ig az iskola 8 millió Ft-os felújításban részesült. Az 1960-as években érettségire épülő szaktechnikusképzés is folyt. 1974. augusztus 1-től — a KGM-től — a Pest megyei Tanács V. B. Művelődési Osztályának hatáskörébe tartozik. A diákotthoni férőhelyek száma 250. 545 \