Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

lyokban folyt. Ekkor 4 tanterem és 1 tornaterem építését kérték. 1948-ban 12 nevelő tanított; a tanulók 75%-a munkás-, 10%-a paraszt- és 15%-a értelmiségi szülők gyermeke volt.

216 A Konstantin téri általános iskolának az 1952/53-as tanévben 742 beiratkozott tanulója volt: ebből 404 'munkás, 23 paraszt, 118 értelmiségi, 183 egyéb és 14 „deklasszált" szülő gyermeke. Az iskolában 27 nevelő tanított, hiány biológusból volt. Itt dolgozott a város legjobb orosz-, magyar-, fizika- és kémiaszafcköre.

217 Az 1955/56-os tanévben hét általános iskola működött a városban, 68 osztályteremmel, amelyből kettő szükségtanterem volt. A 2842 beiratkozott tanulót 121 pedagógus tanította. Egy osztályteremre 42 tanuló, egy tanerőre 24 diák jutott. A gyógypedagógiai osztályokba és a siketnémákhoz járó gyerekekkel együtt 2178 tanuló járt általános iskolába. Az alsó tagozatba 1570, felső tagozatba 1272, az általános iskola 8. osztályába 242 tanuló iratkozott be. A munkásszármazású tanulók tanulmányi eredménye az iskola átlaga alatt volt és a parasztszármazású tanulók eredménye 0,5—0,8-del volt alacsonyabb az átlagnál. A munikásszármazású tanulók eredménye csak a Deákváron érte el az iskola átlagát. A legjobb átlagot az Ilona és a Hámán Kató Általános Iskola tanulói érték el. A legrosszabb átlag a Köztársaság úti és a Mária-udvari külső tagiskolában volt. A szakköri tanulók száma 293-ról 671-re, az .úttörőké pedig 1806ról 2231-re emelkedett.

218 Ekkor a városnak négy középiskolája működött: általános gimnázium, közgazdasági technikum, gépipari technikum és mezőgazdasági technikum. A mezőgazdasági technikum 1947—1948-ban a bőripari és kertészképző iskola épületében 10 tanteremmel működött. Ekkor 30 férőhelyes diákotthona létesült. 1950-ben, amikor az iskola mezőgazdasági technikummá alakult át, négy osztályba 111 tanuló iratkozott be. Tangazdaságának területe 125 kat. hold volt, állatállománya 16 szarvasmarhából állt. A jelenlegi főépület 1952-ben, több mint 2 millió Ft-os beruházással épült. Az 1955/56-os tanévben a tanulók létszáma 210. Az 1949/50-es tanévben a „Nevelj jobban!" mozgalom első helyezettje lett, az ország azonos szakú iskolái között.

219 Az 1948. június 10-én államosított Kegyesrendi Gimnázium 1950-ben vette fel a váci fegyházban hősi halált halt ifjú kommunista, Sztáron Sándor nevét. Az 1948-ban négyosztályossá alakult gimnázium 7 osztályába 266 tanuló járt. Az iskolában 14 tanár tanított. Jelenlegi helyére 1952-ben, a papi szeminárium megszűnésekor költözött. "Az 1958-ban 16 osztállyal működő iskola elhelyezési gondokkal küszködött. A felmérések szerint három tanteremre lett volna szükség. Ez az igény indította el a sok kisebb tatarozás utáni nagyobb, szinte mindenre kiterjedő renoválást. Ekkor 3 millió, majd ezt követően újabb, 1,28 millió Ft-ba került a felújítás. Az 1948/49-es tanévben diákotthona 40, 1951/52ben — kollégiummá alakulása évében — 200 tanulónak nyújtott otthont. Kollégiuma 1957-től csak a gimnázium tanulóit vette fel.

220 Áz Ifjúság téren működő közgazdasági technikum 1953/54-ben hét osztálylyal, 233 tanulóval működött. Ekkor a tanárok száma 12 volt.

221 A Lőwy Sándor Altalános Gépipari Technikum alapjait az 1950. július 20-án az általános gimnázium tagozataként létrehozott 46. sz. Ipari Gimnázium vetette meg. Ez év szeptemberében neve már 21. sz. Általános Gépipari Technikumra változott, és jelenlegi helyén, erőgépgyártó tagozattal működött. Az első év három első évfolyammal, 135 tanulóval indult. A két iskola — a gimnázium és a technikum — közös igazgatással működött. A közismereti tárgyakat 4 tanár, a műhelygyakorlatot 2 műhelyoktató látta el. Diákotthoni elhelyezést — az akkor