Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

rintot.

135 Az üzletek száma 74-re emelkedett, az alapterület pedig 8636 m

2 lett. Az fmsz-neik hét zöldségboltja üzemelt. A Vác és Környéke Élelmiszeripari Vállalatnak 51 boltja, 165 dolgozója,

136 a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak 14 üzlete, 56 dolgozója,

137 a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak 9 boltja és 52 dolgozója volt a városban.

138 A jelentős fejlődés ellenére azonban a gondok is jelentkeztek: szűkek voltak a raktárak, bennük nehezen kezelhetőek az áruk, hiányosak a szociális létesítmények. Az eladótér szűkös volta nemcsak a megyében, hanem országosan is a legrosszabb. Több mint kétezer négyzetméter raktártér hiányzott. Az árukészlet elhelyezése a Ruházati Kiskereskedekni Vállalatnál jelentette a legnagyobb gondot. A város és a környék lakossága ekkor már hét rövidáruboltot igényelt volna, helyette mindössze csak egy működött, ötezer diáknak összesen egy papírboltot tartott nyitva, 20 m

2-es ráktárral.

139 A város kiskereskedelmi hálózatának erőteljes fejlesztése az 1960—1965 közötti időszaikban, a II. ötéves tervidőszakban indult meg. A kiskereskedelem és a vendéglátóipari hálózat alapterülete 4 ezer m

2-rel nőtt, a létesítmények alapterülete 11 317 m

2 lett. Ebben az időszakban, 1963-ban épült fel a Deákvári ABC-áruház, amely az ország első ilyen jellegű élelmiszerüzlete volt. Ugyancsak ebben az évben nyílt meg a Deákvári étterem és eszpresszó.

140 A tervidőszak új létesítményei: élelmiszerbolt a Miklós-telepen, csemegeáruház, élelmiszerüzlet és kisvendéglő a Kőhíd-parton, a balassagyarmati úton, cukrászüzem a Köztársaság útján. Tovább fejlesztették a Pokolcsárda, a Kőkapu és a Fehér Galamb éttermeket. Ezeken kívül gyermekruházati boltot, valamint óra- és ékszerüzletet adtak át. Több italbolt helyén bisztrót, falatozót létesítettek.

141 A következő — III. Ötéves — tervidőszakban, az 1966—1970-ig terjedő időszakban készült el a város kereskedelmi hálózatának távlati terve, amely további korszerűsítést tűzött ki célul. A fejlesztésnek számolni kellett a megnövekedett lakosságszámmal, az egyre jobban fejlődő Duna-kanyar idegenforgalmával. Ekkor létestült a Pokol-szigeti ABC^úsáruház, a belvárosi piac öt lepketetős zárt pavilonja, a deákvári piac, és befejezték a piaci árkádok építését. A Lajos-telepen perembolt átadására került sor. Terven felül valósult meg a hajógyári perembolt és a Révkapu borozó. Jelentős összeget fordítottak a Fehér Galamb és a Hattyú vendéglők korszerűsítésére.

142 A Vác és Vidéke ÁFÉSZ nyolc szövetkezeti üzlettel segíti a város ellátását; főleg gyümölcsöt, zöldséget és tejet árusít.

143 1970—1975-ig tartó IV. ötéves tervidőszakban a hálózatfejlesztési programnak több célkitűzése is volt. Egyrészt a város központjában nagy áteresztőképességű üzletek, áruházak létesítése, amely a meglevő üzletek további szakosítására is kihatott. Fő szempontként a település kiemelt pontjainak élelmiszerrel való ellátása szerepelt. 1970 végén a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek alapterülete meghaladta a 14 ezer m

2-t, amely 1975-re 19 ezer 566 m

2-re növekedett. Ez alatt az időszak alatt a Duna-kanyar Ruházati Áruház, majd folytatásaként a Naszály Iparcikk Áruház épült fel 4210 m

2 alapterülettel.

144 A két áruház alapterülete a város összes ruházati és iparcikkbolt alapterületét meghaladta. Még ebben az időszakban épült fel a Földvári téri élelmiszer-, hús- és zöldségbolt, a Rádi úti perembolt, valamint a Szabadság téri élelmiszerüzlet. A vendéglátóipar fejlesztése mérsékeltebb ütemű volt. Űj létesítményként a 306 m

2 alapterületű Torony bisztrót adták át. A Kőkapu vendéglőt átalakították és kibővítették.

145 526