Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

brómemulzió, a gázfényemulzió, a boryt, a papíröntő, a kiszerelő osztály. Az ünnepélyes gyármegnyitóra 1947. július 16-án került sor. Ekkor kilencvenheten dolgoztak a gyárban: 69 férfi és 28 nő. Nehezen indult a munka az azóta megszűnt Hamerli Bőrgyárban, amely a jelenlegi Hajó- ós Darugyár Váci Gyáregysége helyén működött; a Horganyhengermű Rt-ben, a Lemezgyárban, amely a jelenlegi Híradástechnikai Anyagait Gyára helyen dolgozott. A legtöbb gyárban és üzemben a munka megindítása, megindulása az üzemi bizottságok megalakulásával esett egybe. A Kötöttárugyárban a második világháború előtt az SZDP-ben aktívan tevékenykedő harisnyakötő munkásnő végezte az elnöki teendőket; de hasonló volt a helyzet a vasöntödében, a textiles üzemekben és a FORTE-ban is. Az üzemi bizottságok Vácott is — akár az ország gyáraiban, üzemeiben — minden központi kezdeményezés, utasítás nélkül kommunisták, szociáldemokraták és haladó munkások összefogásával alakultak meg. Ezek, a politikai testületekké nőtt szervezetek jól tudták, hogy saját érdekeiket védik a tőkésekkel szemben. Az üzemi bizottságok szerepe a későbbi időben sem csökkent. Rájuk várt az államosítás előkészítése és végrehajtása. A Bélésárugyárban pl. 1947 júniusában választottak új üzemi bizottságot. Tagjainak 80%-a volt kommunista.

60 c) Az államosítás. A termelés a szocialista üzemekben A gyárak üzemek államosítását az MKP KV döntése alapján a Minisztertanács 1945. március 25-én kelt határozata indította el, a száznál több munkást foglalkoztató vállalatok államosításával. Az államosítás menete természetesen üzemenként, gyáranként vett más-más kanyarulatot. Az államosítást a Kötöttárugyár már 1948. március 26-án végrehajtotta,

67 és még márciusban sor került a többi könnyűipari üzem államosítására is, így a Fonógyáréra, a Salzmanéra, a Hamerliére, a Szövőgyáréra és a nehézipari üzemre, a vasöntödére. A legjobb hangulat a Szövőgyárban alakult ki. A Hamerliben és a Vasöntödében új vezetés került a régi helyére. A Fonógyárban azonban nem egyforma hangulattal fogadták az államosítás hírét. Itt az új igazgató bemutatására március 30-án került sor.

6b A Kötöttárugyár (Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt.) állami tulajdonba kerülésekor 487 dolgozót foglalkoztatott; 405 nőt és 82 férfit. A munkaverseny még 1948. március 15-én megindult, azzal a céllal, hogy határidő előtt — két és fél év alatt — befejezzék a hároméves tervet. Az üzem átlagos termelése a verseny megindulása előtt 108% volt, és már május végére nem volt ritka a 150%-os teljesítmény sem, így az üzem rövid idő alatt átlag 11,4%-ikal emelte a termelést. A gyárban 16 élmunkás dolgozott. Szeptemberben 101 dolgozó részvételével indult egyéni verseny.

69 Ekkor vette kezdetét az egyszerű gyártási profil kialakítása, amelyet két lépcsőben hajtottak végre: az elsőben az egységes körhurkoló géppark megteremtését; ugyanakkor a harisnyagyártás, a vigogne fonoda és más profilok felszámolását hajtották végre. A másodikban új gyártmányprofil fokozatos kialakítása — a konfekció nagyüzemi termelése — történt meg. Ekkor kezdődött a műszaki káderek kmevelése, kiképzése is. A váci üzemben a körhurkolási profil kialakítását az a körülmény is nehezítette, hogy a más üzemekből hozott gépek sokszor használhatatlan állapotban kerültek ide, és üzemképessé tételük a gyári kollektíva feladata volt. A Kö506