Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

csökkent a tagok jövedelme. Egy munkaegység értéke 28,40 Ft volt. 1963-ban tovább romlott a szövetkezet gazdasági, politikai és erkölcsi helyzete. A közös gazdaság munkájában már csak 110 tag vett részt és egy munkaegység már csak 22,50 Ft-ot ért. A gazdálkodási veszteség 3,56 millió forint lett. A gazdálkodás folytatásához 5,1 millió forintos állami támogatás vált szükségessé. Az 1964-es esztendőben a gazdaság a megszilárdulás jegyeit mutatta, de ekkor -már új vezetőség irányította a közös gazdaságot. Magára talált a szövetkezet, így ezt az évet — 1964. — már nem zárták mérleghiánnyal, de a további erősítésre még 1,5 millió forint támogatást kaptak. így a kibontakozás és a megszilárdulás 1966-tól következett be. 1966. januárjában ismét új vezetőség került a gazdaság élére, mert a régi elnök nem tudott jó munkakapcsolatot kiépíteni.

54 Természetesen a talpraállást az országos helyzet is segítette: a szövetkezeti mozgalom országosan vitatott kérdései kerültek rendezésre. 1967-ben megjelenik az új szövetkezeti és az új földtörvény; 1968-tól itt is a vállalati gazdálkodás lett a 'meghatározó, a tervutasításos rendszer helyett. A gazdálkodás, a fejlesztés kérdéseiben már a termelőszövetkezet döntött. 1972-től a váci Kossuth Termelőszövetkezetben a profilváltozás tanúi lehetünk: 1972-ben 106 hízó állata volt a gazdaságnak, 5,4 q-ás átlagsúllyal. 1973ban már 340 szarvasmarhával rendelkeztek: 83 tehénnel és 257 hízó marhával. A hízómarha-létszám 1975-re elérte az 500 egyedet. Ehhez természetesen beruházásokra volt szükség: 1974-ben egy 500 férőhelyes szakosított hízómarha-istálló építése kezdődött meg. A juhállomány 1973-ban 500 egyed, amelyből az anya 400. A termelőszövetkezet összterülete 1972-ben 1865 feat, hold, amelyből szántó 1260 feat. hold. A gépi felszereltség megfelelt a korszerű termelés követelményeinek: 14 MTZ univerzális traktorral, egy DT lánctalpas szántótraktorral lés a növénytermesztéshez szükséges gépekkel, gépsorokkal rendelkeztek. A gyümölcstermelés 110 kat. holdon folyt: 90 kat. holdon őszibarackot és 20 kat. holdon almát termeltek. Járulékos beruházásként az őszibarackosban 573 m

2-es, az almásban pedig 50 m

2-es tárolót építettek. Kiegészítő tevékenységként a termelőszövetkezet asztalos- és lakatostevékenységet folytatott.

55 1975-ben Vác határa a következő módon oszlott meg: Alagi ÁG Váci Üzemegysége 1 939 kat. hold Nagybörzsönyi Erdőgazdaság 3 484 kat. hold Egyéb, művelésből kivont terület 2 842 kat. hold Kossuth Tsz 1 757 kat. hold Duna-kanyar Szakszövetkezet 1 378 kat. hold Egyéni gazdálkodók területe 1 333 kat. hold A Kossuth Termelőszövetkezet földterületének 1975-ös elhelyezkedésére a szétszórtság a jellemző, átlagos táblanagysága 24 kat. hold. A termelőszövetkezeti tagok száma 208, 133 férfi és 75 nő; a nyugdíjas és járulékos tag 105. Az átlagos életkor 56 év, a dolgozó, munkaképes tagok életkora 49. A munkaképes dolgozók száma 224, ebből 189 a tag és 35 az alkalmazott. A vezetők között alapfokú iskolai végzettséggel 6, középfokúval 11, felsőfokúval 8 rendelkezett. Tizenhárom mezőgazdasági és 32 ipari szakmunkást foglalkoztattak. Az állóeszköz bruttó értéke 18 millió forint, amelyből az állami támogatás 5 millió. Az elhasználtsági fok 26%. A közös gazdaság 11 MTZ típusú univerzális traktorral és egy 75 LE-s DT típusú lánctalpos traktorral rendelkezett. Egy