Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
A legfeleiősségtel jesebb munka a földigénylők kielégítése volt: összesen 576 kat. hold 800 négyszögölt osztottak fel 174 földigénylőnek. A bizottság nagy igazságérzetről tett tanúbizonyságot. Először a nincsteleneket, az eddig kisemmizetteket juttatták földhöz: 49 gazdasági cseléd 2055 kat. hold szántót, rétet, legelőt és 3 kat. hold 400 négyszögöl szőlőt kapott. A juttatásnál a gyerekek számát is figyelembe vették amint a kiosztási birtokívek megjegyzési rovatából kitűnik, a 4 gyerekesek egységesen 5 kat. holdat, az 5 gyerekesek 5,5 kat. holdat, a 6 gyerekesek 6 kat. holdat kaptak és az egyetlen 8 gyerekes cseléd 7,5 kat. holdat, azzal a megjegyzéssel, hogy nem kér többet. A szőlőterületet azok kapták kiegészítésként, akiknek kevés szántó, rét vagy legelő jutott. A szőlő tehát „kárpótlás" volt, de ezt sem kérhette és kaphatta bárki, csak az, aki megfelelő berendezkedéssel rendelkezett, vagy őszig elő tudta teremteni azt. A gazdasági cselédeket követően három napszámos 7,5 kat. holdat kapott. Két gazdasági mesterembert is földhöz juttattak: egy gazdasági kovácsot és egy gazdasági kőművest, azzal a megjegyzéssel, hogy mesterségük miatt csak fél juttatásban részesülhetnek. Két feles dinnyés 7,5 kat. holdat váltott meg, egy kertész 3 kat. holdat, egy fuvaros pedig 1,5 kat. holdat. Másfél kat. holddal a városi bikást, egy kat. holddal a csőszt és 3 kat. holddal egy postást jutalmaztak. Ezenkívül még 108 földműves, két gazdálkodó és három okleveles gazda kapott földet. Valójában a földműves és a gazdálkodó kategóriája között nincs eltérés. 17 Mindkét kategóriában 2,5 kat. hold földbirtokkal rendelkeztek, tehát a reform birtokpótlást is jelentett: a 108 földműves 231 kat. holdat és 1 kat. hold szőlőt, a két gazdálkodó 6 kat. hold földet kapott. (L. a táblázatot a 495. old.) A nagyon hamar lezajlott földosztás után a legfontosabb feladat a gazdasági stabilizálás volt. Az 1945. augusztus 4-i Váci Napló arról adott hírt, hogy már májusban megalakult a Váci Népszövetkezet, amelynek feladata a földreform végrehajtása során földhöz juttatottak megsegítése. A szövetkezet tagja minden mezőgazdasági termelő lehetett, aki a 100 pengős üzletrész árát megváltotta. Az 1945-ben létrehozott termelési bizottság is 'mindent elkövetett, hogy a mezőgazdasági termelés minél előbb és minél teljesebben beindulhasson. 1944 őszén mindössze csak 430 teat, holdat műveltek meg és vetettek el. A termelési bizottság 1945 tavaszán, nyarán, alakult és még 1947 őszén is működött: 1945 októberében 90 q nemesített vetőmagot szerzett és gondoskodott ennek szétosztásáról. 1947 őszén a vetőmagakcióban 280 q vetőburgonyát vásárolt a váci gazdáknak. 18 Az MKP 1946-ban kiadott programja is szorgalmazta az eddig még művelés alá nem vont földterületek termelésbe való bekapcsolását. 19 A birtokossá válás megsokszorozta a munkáskezet és termelési kedvet. Nyáron már az 1944 őszén fel nem szántott és be nem vetett területeikről arattak. Soha fel nem tört területeket szántottak fel, vetették be. Különösen a Naszály alatti területeket fogták művelés alá. A gazdáknak sokat segítettek az' 1948-ban már tömegesen használt gépállomási gépék. A következő lépés az volt, hogy 1948 őszén, a volt káptalani birtokon már nagy táblákba, egybeszántották a területet az ősziek alá. Tizenkét család, többnyire hajdani cselédek kezdtek közös gazdálkodáshoz. Ez pedig már új korszakot jelöl a város agrártörténetében.
