Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

a röpcédula Tihanyi Ernőtől származik, aki a festéket is saját maga állította elő. PI Arch. 653. f. 3/T. 1931—7615, 3141, 651. f. 2/1930—3—6645. 85 PI Arch. 500. f. 2/279. Az ifjúmunkás szervezkedés hagyományára alapozva 1941 júniusában Ságvári Endre felhívására szociáldemokrata munkásifjúsági csoport alakul Vácon. PI Arch. 610. f. 1942— H—193. 86 PI Arch. 651. f. 2/1934—4—8485, 658. f. 3/20. 87 PI Arch. 653. f. 3/T—1935—26 611, 614. f. 1/1935—9179. 88 PI Arch. 658. f. 5/187, 666. f. I. 1937—14. Az elnök az építőmunkás-szakszervezet ellenőre, Abalovszky Lajos lesz, pénztá­ros: a vasasszakszervezet választmányi tagja és a jegyző Bénik Gyula, a helyi nyomdász levelező. Lindhart jelentése szerint a három „legszámottevőbb" em­ber állandóan személyeskedik, féltékenykednek egymásra. 89 Eddig egy 6X5 m-es „alkófos vendéglői külön szoba" volt a párthelyiség. Az évi 30 pengő bért a következő arányban osztják fel: textiles 15 P vasas 5 P építők 5 P fás 3 P eszperantisták 2 P PI Arch. 658. f. 5/187. 90 PmL Főisp. biz. 11/1940. 91 A röplapok előállítói és terjesztői után széles körű nyomozás indult. A rendőrség a nyomdászok között bizalmi egyénekkel kísérelte meg a tetteseket kinyomozni. Az egyik röplap az egyház kezelésében levő Kapisztrán nyomdában készült. Pl Arch. 614. f. 1/1940—10 141, Rpgy III./190/1940/1725. 92 A jelentés szerint az MSZDP-szervezet megalakításával Szili Gyula kőművest, rákospalotai lakost bízták meg, az MSZDP 1936-ban elköltözött váci levelezője Szili Lajos volt. 93 A nagykanizsai internáló táborba kerültek: Antalics József szerszámlakatos, Csiz­marik József lakatos, Csekó István cipész, Hegedűs Károly kovácssegéd, Nagy Károly és Várkövi Adolf asztalos. Elhurcolták még Sáray István építőmunkást is. PI Arch. 672. f. 1944/21, 666. f. IV. 278/1942—44. 94 A Váci Hírlap riporterének adott interjújában az igazgató a sztrájkot a „Szo­cialista Párt" megszervezésének tulajdonította — sa szakszervezet által folyósí­tott 1 heti segély szerinte a munkások „lepénzelése" volt. A túl hosszúra nyúlt sztrájk sikertelenségének egyik oka volt az is, hogy a szakszervezet anyagi ere­jéből csak 1 heti segély kifizetésére futotta. Váci Hírlap, 1919. ápr. 9., 23. 95 Váci Hírlap 1922. júl. 9., 16., aug. 13. A sztrájk történetére vonatkozóan 1. Vígh, 1960. 36—37. 96 1930 novemberében a polgármester jelentése szerint a városban 200 munkanél­küli volt. PmL Főisp. biz. 24, 30/1930. 97 Sipos, 1969. 386. 98 Vácon egy szoba-konyhás lakás bére 240—300 pengő között mozgott, ugyanezért a lakásért Kecskeméten csak 150, Kiskunfélegyházán 120 pengőt kértek. Egy váci építőmunkás 1 órai legkisebb órabéréből 1 kg kenyeret és fél liter tejet tudott vásárolni. PI Arch. 666. f. I. 1935—25. 99 Ez a szám nyáron 20% volt, a jelentés megállapítása szerint ez az arány „alig érezhető hatással van a politikai helyzetre". PI Arch. 651. f. 13/30. 100 PI Arch. 666. f. IV. 278/1932—36 (1936. jún. 15.) és 1937—38—39. (1937. ápr. 28.). Az ügyben a MÉMOSZ-központ az iparügyi miniszterhez interpellál, aki nem haj­landó érdemi választ adni. 101 PI Arch. 666. f. I. 1937—14, 23. A munkabérek ellenőrzésére paritásos alapon bi­zottság felállítását javasolják. A másik illuzórikus javaslat: „A rendőrség ellen­őrizze a munkáltatókat, s úgy járjanak el velük szemben, mint a közlekedési vétségeknél." 102 PI Arch. 666. f. I. 1937/25. Sipos, 1969. 394. 103 A meglehetősen semmitmondó nyilatkozat szerint a megkérdezett munkás elé­gedett az 54 órás munkahéttel, munkaadója ellen sincs kifogása. Béri-Kovács Győző feltehetőleg azonos azzal a Berkovics Győzővel, akit két év múlva Nép­szava-agitátornak ajánlanak. PI Arch. 666. f. I. 1937—19. 104 PI Arch. 651. f. 2/1938—7—12 786. 105 PI Arch. 668. f. 280. Vácon a nyomdászok szervezése igen alacsony színvonalon 484

Next

/
Thumbnails
Contents