Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

álló vezető (adóhivatali főnök) így a regionálpolitika formálásában is lehetőségekhez jutott. Az államrendőrség váci kapitányságát a város vezetése a legkülönbözőbb módokon támogatta — így pl. a képviselő-testület a 20-as éveik végén többször is engedett át térítésmentesen városi ingatlanokat a kapitányság céljaira.

328 A város és a rendőrkapitányság kapcsolatai különben korszakunkban mindvégig harmonikusak voltak — amelyet az is alakított, hogy ebből a rendőrség is törekedett kivennie a részét. Kiemelést érdemel, hogy a bűnüldözés politikai vonatkozásait is a legteljesebb együttműködés jellemezte. A tényleges helyzetet így az adta, hogy a várospolitika — bár nem közigazgatás jogi értelemben — szinte saját intézményeként számolhatott az államrendőrség váci kapitányságával. A Vácott székelő járásbíróság illetékessége a járás községeire terjedt ki.

329 Tevékenységét a város elsősorban ingyenes telek átengedésével támogatta: a járásbíróság 1943-ban átadott új székházának építéséhez a város 622 négyszögöl területet adott. Közigazgatási értelemben nem volt kapcsolat a város és a területén levő Állami Fegyintézet között — bár a város a fegyintézet működését bizonyos keretek között elősegítette, pl. támogatta az elítéltek munkavégzéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az állami fogház — épületét 1928-ban lebontották — és a város kapcsolatai hasonló természetűek voltak. A Vácott működő nem városi jellegű szervek és a város vezetése között a kapcsolatokat elsősorban nem közigazgatási aktusok formálták. E szervek többségével azonban — éppen a zavartalan együttműködés által teremtett lehetőségek miatt — számolhatott a város vezetése, s esetleg nem is csupán várospolitikai célkitűzéseit illetően. Vác város közigazgatása a Horthy-korszakban pozitív értelemben jelentett kivételt a nagyjából hasonló nagyságú városokkal való összehasonlításban. Szervei átlagosan megbízhatóan dolgoztak, aránylag kevés volt a nyilvánosságra került korrupciós ügy, a város vezetése általában helyesen megválasztott esziközöket alkalmazott várospolitikai törekvéseiben. A város közigazgatásának alkalmazottai — képzettségüket tekintve — az országos átlag felett álltak, bár egy ilyen összehasonlításhoz csupán néhány reprezentatív adat szolgálhat számunkra kiindulásként. Vác két világháború közötti fejlődésében és fejlesztésében jelentős szerepet játszott közigazgatása. Ez természetesen nem jelentheti az apparátus tevékenységének politikai minőségét, amely nagyjában-egészében megfelelt azoknak a feladatoknak, amelyeket a belügyi igazgatás tűzött felügyeleti szervei és intézményei elé. JEGYZETEK 1 A cikk szerzője hangot ad annak a véleményének, hogy a kormány feladata, hogy „ ... az új helyzet felé az utat egyengessék". Váci Űjság 1919. aug. 6. „A tények logikája." 2 PmL Vác dir. ir. 1769/1919. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 3 A vöröskatonák egy részét a város két kaszárnyájáoan és az akkori Vásár téren, s környékén fosztották meg fegyverétől. 480 •