Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

püspöki székhelyén már régóta megvoltak — 1940 telén öltött jelentősebb mértéket.

107 A szakszervezetek védekezni kényszerültek az erősödő jobboldali veszély ellen, s ez egyben a szervezeti élet felélénkülését eredményező gazdasági akciók szaporodását jelentette. A háborús évek folyamán egyre kevesebb előnyt jelentettek a hadiüzemek. A munkaidő és munkaintenzitás növelése miatt nőtt a munkások elégedetlensége, 1943 tavaszán általános bérmozgalom bontakozott ki. Vácon a Horganyhengermű Rt. gyárában — hadiüzem lévén — a dolgozók különleges bérezésben és természetbeni élelmiszer-ellátásban részesültek. Ennek ellenére a rendőrkapitány arról tesz jelentést, hogy a munkások körében az SZDP és a vasasszakszervezet eredményes agitációt folytat, és „tartani lehet a szociáldemokraták megerősödésétől is".

108 1944 folyamán égre szaporodnak a hadiüzemekben a szabotázsok, a belügyminiszter rendeletére nő az ellenőrzés, egyre több „bizalmi egyén" kerül a munkások közé megfigyelőnek. A német megszállás után megindul a szakszervezeti és pártvezetők internálása: a Szakszervezeti Tanács és Kabók Lajos közbenjárására sem történik meg szabadon bocsátásuk. Megkezdődött a szakszervezetek önállóságának felszámolása, működésük a nyilas terror idején már gyakorlatilag lehetetlenné vált. d) A párt- és a szakszervezetek kulturális nevelő munkája A szakszervezeteken kívül a párt igyekezett egyéb munkásszervezetekben is szélesíteni befolyását. Ebből a szempontból igen fontosak voltak a szociáldemokrata szavalókórusok. Vácon már igen korán, 1870-ben megalakult a Váci Általános Munkásdalkör, melynek jelentősége a Horthy-korszak idején megnőtt. 1922. november 11-én műsoros estet rendezett a Váci Szervezett Munkások Dalkara a Lőház összes helyiségeiben. Mint minden ilyen találkozó alkalmul szolgált az ott megjelent munkások számára, hogy az elnyomás elleni tiltakozásra buzdítsák egymást: ébren tartva forradalmi öntudatukat. A dalkar tagjai között néhányan a tanácsköztársaság idején is szerepet játszottak, s innen indulva jutottak el többen az illegális kommunista mozgalomhoz. A 400 főnyi, nagyrészt munkásközönség előtt előadott „izgató tartalmú" műsorszámok, s főként a Marseillaise eldúdolása miatt kilenc vádlott ellen indítanak eljárást. Kétévi sikertelen bizonyítási eljárás után valamennyi vádlottat felmentik.

109 A püspöki székvárosban jelentős szerep jutott egész korszakunkban az egyházi befolyásnak. A legkülönbözőbb „katolikus" jelzővel ellátott egyesületek tevékenységének látványos támogatása mellett a munkások öntevékeny művelődési célú összejöveteleit sorra akadályozták a hatóságok. Az MSZDP helyi csoportja anyagi erőforrásai gyarapítása érdekében is több, sokszor sikertelen ikísérletet tett szabad előadások tartására. A sikertelenség egyik oka volt az is, hogy a MÉMOSZ-csoport által szervezett előadások — a központ által ígért előadók távolmaradása miatt — többször kudarcba fulladtak.

110 Az illegális KMP kerületi bizottsága létrejöttekor jelentős fellendülés mutatkozott a munkás kultúregyesületek területén is. Az MSZDP 1930-ban eszperantó iskola felállítását kezdte szervezni, de helyiségprobléma miatt a szerve451