Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
Vác mezőgazdasága a két világháború közötti időszakban több, a helyi sajátosságokból következő eltéréssel illeszkedett az általánosabb magyar agrárviszonyok kereteibe: a városban pl. az országos és a Pest megyei átlag alá került az öt holdon aluli törpebirtokkal rendelkezők egy birtokra eső földterületének átlaga (ez Magyarországon 1,3, a vármegyében 1,1, Vácott viszont 0,9 holdnyi földterület volt). Az ipar és kereskedelem fejlődése az országos átlagoknál gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű fejlődést gyakorolt a termőterület és az őstermelők számának csökkenésére. (1920 és 1930 között a városban 19,8%-ról ll,7%r-ra csökkent az őstermelők aránya, a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági művelésre alkalmas terület — szántó, kert szőlő — 1935 és 1945 között nagyjából lilOO holddal lett kevesebb.) Pozitív értelemben tértek el Vácott az országos átlagoktól a gyümölcs- és kertkultúra fejlődésének következményei, a mezőgazdaság általánosabb értelmű színvonalát is kifejező mutatók viszont — trágyázás, gépi ellátottság — nem, vagy csupán elhanyagolható módon utaltak különbségekre. A magyar mezőgazdaság jellemzőit fogalmazta újra az is, hogy Vác agrártermelésében súlyozott helyet kapott a kalászosok, a kukorica termesztése, amelyet viszont az országos átlagoktól eltérő módon egészített ki a zöldség- és gyümölcsféléknek elsődlegesen a kertgazdaságokban történő termelése. Ugyancsak jelentős eltérés mutatkozott Vác esetében abban is, hogy az agrárnépesség egyharmada élt a város külterületein: ez a lakosságnak alig 8%-át tette ki. Említettük már, hogy a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági termelés (ezen elsődlegesen a szántóterületeken folytatott művelést értjük) nívóját meghatározó tényezők Vác agrikultúráját nem emelték az országos átlagok fölé. Utalhat erre — többek között — a trágyázott terület nagysága is: az 5836 hold terjedelmű szántóból 913, a 212 hold nagyságú kertből 63, az 536 hold szőlőterületből mindössze 110 holdat trágyáztak, a műtrágyával javított területek aránya elenyésző volt, mindössze 47 hold. 21 Hasonló következtetésekre kínál lehetőséget a mezőgazdaságban alkalmazott gépek és különböző munkaeszközök abszolút száma, illetve a modernebb és hagyományosabb munkaeszközök viszonyítása: a 2 traktorral, 8 cséplőgéppel és 16 egyéb motoros eszközzel szemben az állati erővel működő ekék száma 349, a boronáké 385 volt. Mindössze 42 volt a vetőgépek száma. Mindezt kiegészíthetik a váci mezőgazdaságban alkalmazott járművekkel kapcsolatos adatok: géperejű teherkocsival senki sem rendelkezett, az állati erővel vont igásszekerek száma viszont 405 volt. 22 Bár a, birtokviszonyokról a későbbiekben szólunk, nem érdektelen ebben az összefüggésben megemlíteni, hogy a törpebirtokosok többsége így saját tulajdonú szállítóeszközzel nem rendelkezett. (Az 1 holdnál kisebb szántófölddel rendelkező birtokok száma Vácott 628, az 1—5 holdas birtokok száma pedig 862 volt.) 2.1. KERTMÜVELÉS, GYÜMÖLCSTERMESZTÉS, SZŐLŐTERMELÉS, ERDŐGAZDÁLKODÁS Ami a kertművelést és a gyümölcstermesztést illeti, az Vác mezőgazdaságában jelentős szerephez jutott. A 212 holdnyi területű kertgazdaság termelési volumene nemcsak a város ellátására bizonyult elegendőnek, de már korsza436 2. MEZŐGAZDASÁG 20
