Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

kesztésében újabb sorozat indult, mint a sorozat címe is mutatja, elsősorban az ifjúság nevelésénél használták fel. Cikkei felvilágosító jellegűek, agitatívak. „A kommunizmus" с cikkben a tanácsköztársaság fegyveres védelmére szólít fel. Hasonló célokat szolgált a Gyürki Gyula szerkesztésében megjelenő, „Ifjú forradalom" című sorozat is.

83 Ez a sorozat elsősorban az ifjúmunkásokhoz szólt. A városban a legfőbb agitációs munkát a Váci Vörös Űjság végezte. A lap hetenként kétszer, vasárnap és szerdán jelent meg. „A Magyarországi Szocialista Párt Váci Csoportjának" hivatalos lapjaként. A lap rendszeresen tartalmazta az országos és városi rendeleteket, felhívásokat, fontos szerepet tulajdonított azonban az ideológiai munkának is. Elméleti cikkeinek sorából kiemelkedik Csikós József iskolaigazgató „Proletár társadalmi tagozódás" с cikksorozata. A sorozat anyagát korábban a tanítók szakszervezeteinek ülésein adta elő. Cikkeiben a materialista történetszemlélet alapján elemzi a társadalom fejlődését.

84 Kovács Dezső: „A szabad szerelem" с cikkében a szocializmusra szórt erkölcsi rágalmakat igyekszik megsemmisíteni.

85 A felvilágosítás igényével íródták Strókay Kálmán: „Mi a csoda",

86 Kovács Dezső: „A tudás a dolgozók hatalmában",

87 Molnár Géza: „A zene és a munka" с cikkek. A propaganda és az agitációs munka felszabadító hatása, a békés körülmények között ünnepelt első szabad május 1-én megmutatkozott. A váci munkásság is óriási lelkesedéssel ünnepelte az első szabad május 1-ét. Az ünnepségen több mint 10 ezer ember vett részt. A gyárak, üzemek dolgozói reggel 8 órakor gyülekeztek a Vásártér és a Széchenyi utca vonalán. Az óriási menet a Fő úton a Liget felé haladt. A tömeg élén a „Vörös Lovas" ment; utána kalapácsos emberek következték, hirdetve a munkásság erejét. Őket követték a szakszervezeték dolgozói szákmánként és végül az iskolák. A felvonulók kezükben zászlót, virágot és transzparenseket vittek. A Gombáspatak hídjánál díszkapu várta az ünneplők seregét. Kovacsik Mihály beszédével kezdődött el az ünnepség, majd Klein Károly és Petrasovits József követte őt a szónoki emelvényen. A szónokok méltatták a proletárdiktatúra jelentőségét, s kérték a gyűlés résztvevőit, hogy ha kell fegyverrel is védjék meg a proletárdiktatúrát. A nagygyűlés után színes karnevál kezdődött. A város két mozija ingyenélőadást tartott. A Kúria nagytermében pedig proletárkabarét nézhettek az érdeklődők. A Konstantin téren s a Lövőházban pedig reggelig tartó bált rendeztek.

88 2.5. A VÖRÖS HADSEREG TOBORZÁSA ÉS HARCAI A Magyar Tanácsköztársaság győzelme megdöbbentette a párizsi békekonferencia résztvevőit. Kezdetben „Nacional-bolsevizmusnak" vélték, amelynek fő célja a határok korrekciója. Miután azonban nyilvánvalóvá vált a forradalom proletár jellege, a nagyhatalmak közötti kezdeti véleménykülönbség megszűnt, s egyöntetűen a proletárállam bármi áron való megdöntése mellett foglaltak állást.

89 Félték a forradalom továbbterjedésétől. A magyarországi események azt bizonyították, hogy a szocialista forradalom nem speciális orosz jelenség, tehát Európa bármelyik országában bekövetkezhet. A tőkés világ célja a forradalom továbbterjedésének bármi áron való megakadályozása volt. Igyekeztek megakadályozni, hogy a magyar és a szovjet hadsereg kapcsolatot teremtsen. Az antant, de elsősorban a franciák biztatására a román királyi