Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

Fábián Lajos, Griinhut József, B. Rúzsa József, Boros Endre, Kondra Mihály. A váci Nemzeti Tanács elnökének dr. Preszly Elemért, alelnökének dr. Haraszti Ernő állatorvost választották. A megalakult Nemzeti Tanács a követkfező kiáltvánnyal fordult a város laksságához: „Katonák, Munkások, Vác Népe! A forradalom diadalmas szekere dübörög végig az egész országban. A főváros helyőrsége, a katonaság, az államrendőrség, a hatalom eddigi birtokosainak megtagadta az engedelmességet. Az osztályállam utolsó perceit éli. A háború mérhetetlen szenvedéseit átélt népmilliók a katonákkal együtt vették kezükbe a hatalmat, hogy megsemmisítő pörölycsapásaikkkal zúzzák porrá a régi kiváltságos Magyarország utolsó pilléreit, és felépítsék a népek hazáját, a szabad, független demokratikus új Magyarországot. Az ország diadalmámorban úszik. A dolgozó népek milliói csatlakoznak a forradalomhoz. Budapesten a szervezett munkásság, a katonaság és a polgárság képviselőiből megalakult a Nemzeti Tanács, mely ma a legfőbb hatalmat képviseli az országban, s rendelkezik fegyveres haderővel, s arra törekszik, hogy a nép e nagyszerű forradalma minél nagyobb rendben és lehetőleg vér nélkül folyjon le."

3 A Nemzeti Tanács Vácon is ellenétes érdekű osztályok koalíciója, ezt öszszetétele is mutatja. Tagjai között találjuk a volt országgyűlési képviselőt, a református lelkészt, a Monarchia őrnagyát és honvédjét, valamint a Tanácsköztársaság jövendő vezetőit ugyanúgy, mint a megye leendő horthysta főispánját. Ezt a koalíciót ideiglenesen és országosan is egy közös érdek: a háború befejezése kovácsolta össze. A későbbiek során az ellentétes érdekű osztályok céljaiknak megfelelően más és más útra kívánták terelni a forradalom szekerét. A koalícióban rövidesen kirajzolódtak a jobb- és baloldal erővonalai. A jobboldal a Nemzeti Tanácsban és a Nemzetőrségben, a baloldal a Munkástanácsban, később a Néptanácsban és a Munkásszázadban összpontosította erejét. Vácott 1918. november 3-án alakult meg a Munkástanács. Vezetői : Elnök: Termann József cipész Alelnök : Kákonyi István vasutas, Korábel József vasutas Jegyző: Murányi Lajos cipész Ellenőrök: Huszka Gyula lakatos, Kozma Sándor asztalos. A Munkástanács 50 tagból állt. Három taggal képviseltette magát a Nemzeti Tanácsban. A Munkástanács a konkrét ügyek intézésére élelmezési, pénzügyi, szervezési, népjóléti és nemzetőri albizottságokat alakított. A belső rend biztosítására is két szervezet alakult — tulajdonképpen azonos céllal — a Nemzetőrség és a Munkásszázad. Nemzetőrséget szerveztek „Váci Nemzetőrség Katona Zászlóalj" elnevezéssel. Vezetője: Sáfár Elemér az új rendőrkapitány lett. Az 1918. november 25-i kimutatás szerint 487 tagot számlált, kiknek többsége a polgárság közül került ki.

4 A „Munkás Karhatalmi Század" november első felében alakult. Vezetői: 406