Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

lakosságot, „hanem arénázásaival zavarta annak nyugalmát".

351 A közigazgatási viszonyokra jellemző Tragor Ignác váci történetíró által leírt kis történet. „1875. augusztus havában egy küldöttség ment a vármegyére, hogy a hivatali hatalmával sokféleképpen visszaélő Korpás Márton rendőrkapitány felfüggesztését kérje. Szilassy István a megye első tisztviselője azt válaszolta: Ne bántsák: kommnt selten was besseres nach! (ritkán jön utána jobb). A tények, a méltatlankodók igazát bizonyították.

352 A közigazgatási és gyámpénztári számadásokat éveken át nein vizsgálták át. Az adósságokat nem hajtották be rendszeresen, adót nem fizettek. A hadi kárpótlásra kapott 23 000 forintot eltékozolták.

353 A letéti pénzeket elhasználták folyókiadásokra. A város adóssága az 1870-es évekre 70 000 forintra szaporodott. A közcélokra szedett pénzek nem jutottak el rendeltetési helyükre. Egyes tisztviselők közmunka címén tetemes összegeket utalványoztak ki maguknak. Az egyhangúlag elfogadott közgyűlési határozatokat nem hajtották végre.

354 A váci közigazgatás tarthatatlanságának híre túljutott a város határain. A vármegyei bizottmányi gyűlések is több ízben napirendre tűzték Vác város tanácsánaík késedelmes ügyintézését, fontos ügyökben történő mulasztásait.

355 A városi háztartás deficitje az 1860-as évek végére olyan méreteket öltött, hogy a város vezetősége kérte a Nemzetbizottságot, hogy a közigazgatás költségeit fedezzék az állampénztárból

356 A Nemzetbizottság a kérést elutasította, s felszólította a város vezetőségét az ésszerűbb gazdálkodásra. A város gazdasága olyan mélyre süllyedt, hogy 1876-ban a vezetők népes tábora azt kérte, hogy Vácot fosszák meg rendezett tanácsú városi rangjától, s minősítsék vissza nagyközséggé. Ettől remélték a közigazgatás kötelező költségeinek csökkenését, s államkölcsön szerzésének lehetőségét. A városatyák kérését elutasították.

357 Jól tükrözi a város pénzügyi helyzetét az 1873-as év költségvetése. Közgyűlésileg elfogadtatott összes bevétel 45 553,30 Ft Közgyűlésileg elfogadtatott kiadások 70 781,37 Ft Fedezetlen kiadási többlet 25 228,07 forint. A kiadási többlet fedezésére pótadót vetettek ki. A pótadó alapjául a 48 532 forint 53 krajcár országos adó szolgált, s minden egy adóforint után 51%-os pótadót vetettek ki.

358 A város vezetősége a pótadó behajtását meg sem kísérelte, de 1875—1879-ig minden évben felvette a megszavazott kiadások fedezetéül, de soha egy krajcárt sem hajtott be belőle. A város 1873-ban költségvetését részleteiben vizsgálva kitűnik, hogy a bevétel jelentős részét a haszonvételekből származó jövedelmek adták. Kiadások 1873-ban I. Cultus és közoktatás 9 544,85 II. Jogügyi 1 764,26 III. Pénzügyi 29 473,41 IV. Gazdászati 8 402,99 V. Építészeti 11182,29 VI. Egészségügyi 1 406,38 VII. Rendkívüli pénzügyi és gazdászati 9 007,19 70 781,37 392