Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

értékű koronajáradék kötvényt adott örökös alapítványként. Az alapítólevélben engedélyezte a nyugdíjas papok egy részének a vörös öv és a „nagytisztelendő" cím viselését. A címekkel és jelekkel felruházott papok nyugdíjukra további 400 korona nyugdíjkiegészítést is kaptak.

205 A magyarországi egyházmegyékhez hasonlóan a váciban is szokásban volt templomokra, ájtatossági tárgyakra, örökös misékre, egyház által fenntartott jótékonysági intézményekre (szegényház, árvaház stb.) és egyéb célokra — készpénzben — alapítványokat tenni. A váci egyházmegyében 1700-tól az alapítványokra adott tőkét központilag Vácon kezelték. Ezért minden plébános köteles volt az egyházmegyei hatósághoz beszolgáltatni az alapítványi tőkét, amit a székesegyházi káptalan kezelt. A káptalan a kezelésébe adott tőkével a „káptalani hitelintézetet" hozta létre, működtette. 1874-ben a püspök az egyházmegyei szabályzatban megerősítette a káptalani hitelintézet kezelői jogát és egyben központi kezelés alá vonta a plébánosok által addig kezelt templomi alapítványokat is.

206 Az alapítványokat előbb a káptalan által választott gondnok (curator) kezelte, 1875-től viszont a kezelési jogot az öttagú káptalani kezelő bizottság vette át.

207 A káptalan 1879-ben felállította az alapítványok kezelését végző káptalani pénzintézetet a „kezelési hivatalt". A tőkéből folyósított kölcsönöket a káptalani gyűlés szavazta meg és 6%-os kamatra adta ki. A kezelési hivatal előbb a papnevelő intézetben működött, majd 1903-tól az — e célra vásárolt — Dózsa út sarkán álló — épületbe költözött.

208 1888-ban Schuster Konstantin püspök a káptalant megbízta egy 3 tagú egyházmegyei számvizsgáló bizottság felállításával. A számvizsgáló bizottság jogkörébe utalta valamennyi alapítványi, egyházközségi és iskolaszéki számadások ellenőrzését, felügyeletét. A bizottság tagjai javadalomként megkapták a templomi jövedelmek 1%-át.

209 A káptalan ősi hiteleshelyi tevékenysége 1850—61 között szünetelt. 1861. február 9-én a kúriai bíró visszaállította a káptalan hiteleshelyi teendőit. XIII. Leó pápa 1900. december 17-én a váci székeskáptalan 12 kanonokának (a káptalan újraalapítása 200. évfordulóján) kitüntetésként a „cappa magna" viselésére adott engedélyt.

210 X. Pius pápa 1906. március 9-i bullájával Csáky Károly püspököt és utódait a „váci püspöki széken... az érsekeket megillető ... érseki pallium és érseki kereszt használatának előjogával ruházta fel".

211 A múlt század utolsó évtizedében és a XX. század elején főként Schuster Konstantin és Csáky püspök a székesegyházban és a püspöki székházban több kisebb-nagyobb átalakítást, korszerűsítést végeztetett. A székesegyházban új orgonát épített a Rieger-cég, bevezették a villanyt, kialakították a kincstárat, s ide kerültek a régi és új egyházi díszöltönyök, ötvösmunkák, a Csákyíéle hagyatékból származó műkincsgyűjtemény stb. Megszüntették a templom szentélyéből levezető kriptalépcsőt és kívülről csináltak lejáratot a sírboltba.

212 Csáky saját vagyonából az 1910-es években a püspöki székházat kifestette, és közel egymillió korona költségen művészi értékű bútorokkal bebútoroztatta.

213 A püspök és a káptalan kegyurasága alatt élő város lakossága az elmúlt századokban — felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül — mélyen vallásos volt. A világi és egyházi intézmények, polgárházak homlokzati falának mélyedésében szentek szobra állt, vagy a falat kép díszítette. A város ősi címerén, a céhek zászlaján és cégérein (bábák, kéményseprők stb.) szentek képe volt festve. Az egyházi ünnepeken, körmeneteken évszázados szokások és hagyományok szerint vonultak testületileg a céhek, a város polgárai, földművelői, zsellérek, a gyerekek és a környező települések vásározó tömegei templomi 376