Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

A népesség hitfelekezet szerinti megoszlása 1881-Ъеп

168 római katolikus » 10 035 görög katolikus 12 görögkeleti 134 ágostoni 297 helvét 1 176 unitárius 2 izraelita 1543 Az önmagát magyar anyanyelvűnek vallók között 1543 fő zsidót találunk. akik a lakosság 12,4%-át teszik ki. Nyelvükben nem, csak vallásukban különültek el. Az 1867:17. te. az ún. emancipációs törvény a magyarországi zsidóság számára a korábbinál lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtett. Az emancipáció nagy vonzerőt gyakorolt a környező országok, különösen a lengyelországi zsidóságra. Az említett törvény életbelépése után megindult tömeges bezöznlésük Magyarországra. A Pest felé igyekvő bevándorlók Vácot gyakran pihenőállomásnak tekintették, ahol eltöltve pár évet előkészíthetik Pestre való településüket. Ennek eredményeként 1920-ra Budapest lakosságának 23,2%-a, Miskolc lakosságának 19,8%-a, Győr lakosságának 11,8%-a volt zsidó. Vácott 1860-ban 800 zsidót találunk, számuk 20 év alatt, 1880-ra majdnem megduplázódik, 1543 fora szaporodik. Ezután a zsidóság tömeges bevándorlásával nem találkozunk, természetes szaporodásuk ütemet megegyezik a lakosság egyéb rétegeiével. 1900-ra számuk eléri az 1875, 1920-ra megközelítik a 2000 főt.

169 A világháború a zsidóság szaporodásának ütemét is csökkentette. A török pusztítás után betelepített németek és szlovákok évszázadokon keresztül megőrizték nemzetiségi hovatartozásukat s nyelvüket. A kapitalizálódással egyre fokozódó gazdasági egymásrautaltság óhatatlanul felgyorsította az asszimiláció ütemét. 1880-ban még 740 fő vallotta magát németnek, 417 szlováknak, s 89 szerb-horvátnak. 1900-ra a magukat németnek vallók száma 465-re, a szlovákok száma 263-ra csökkent, a szerbek száma átmenetileg nőtt, 119-re szaporodott. A következő évtizedekben azonban számuk rohamosan csökkent, olyan mértékben, hogy a váci görögkeleti egyház anyaegyházi rangja is megszűnt. A századfordulóra a város majdnem teljesen elmagyarosodott, az 1900-as népszámláláskor a lakosság 92,9%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát, s az össznépesség 97%-a beszélt magyarul.

170 6. MŰVELŐDÉSÜGY (Molnár Lajos) 6.1. AZ EGYHÁZAK A váci egyházmegyében élő katolikus lakosság lélekszáma a XIX. század második felében ugrásszerűen megnőtt. 1850—1860 között a pusztákon és a nagy kiterjedésű tanyavilágban élők gondozására Roskoványi püspök a ferences rendiek bevonásával missziós kerületeket (kecskeméti, izsáki, kiskunsági, hódmezővásárhelyi, alsónémedi, irsai) szervezett.

171 A missziók megteremtették egy sor egyházközség, fiókegyház, lelkészség és plébánia alapításának lehető372