Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

kedés első fázisáról semmi egyéb adat nem maradt fenn. Nem lehetett nagyméretű, mert 1901-ben a polgármester mozgalmi ügyekben újra nemleges jelentést küldött a főispánnak. A jelentés arról tudósít, hogy a városban nincs munkásegyesület, s sztrájkot sem szerveztek még egyetlen gyárban sem.

84 A XX. század első éveiben bekövetkező gazdasági pangás súlyos csapást mért Vác gazdasági életére is. Dr. Franyó Antal városi tanácsos 1903-ban kelt ipari és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó jelentésében arról számolt be, hogy a gyártelepek a csőd szélén állnak. Különösen nehéz volt a helyzet a Reitterféle kocsigyárban és a Horganyhengermű Rt-ben. A városi tanácsos a gyárak helyzetének rendezésére állami megrendeléseket sürgetett.

85 A váci 'munkásmozgalom tényleges megindulása erre az időre tehető. 1903 júliusában tört ki az első sztrájk, s augusztusra hívták össze az első munkásgyűlést. Az első sztrájkot a koszttal és hetibérrel elégedetlen péksegédek szervezték. A pár napos sztrájk nagyon csekély eredménnyel végződött. A segédek ígéretet kaptak a koszt megjavítására.

86 Az első sztrájkot rövidesen követte az első munkásgyűlés. A tiltakozó munkásgyűlés összehívását 1903. augusztus 30-ra tervezték a Konstantin térre. A tiltakozásra a Betegsegélyző Pénztár adott okot azzal, hogy a tagok hozzájárulását a korábbi 2%-ról 3%-ra emelte fel. Az ^ЭЗ-Ъап alakult pénztár a polgármesteri jelentés szerint még 1903ban sem állt hivatása magaslatán. A jelentésben a következőket olvashatjuk. „Vácon a munkások betegsegélyzése több oldalról nehézségbe ütközik, A pénztár részére bizalmi férfiakat szerezni nagyon nehéz. A meglévők megbízhatatlanok, s elnézik, hogy sok munkaadó nem jelenti be alkalmazottait."

87 A roszszul működő pénztár helyzetét a tagok hozzájárulásának felemelésével igyekeztek rendezni. A gyűlésen a következő problémákat tűzték napirendre : 1. A váci kerületi betegsegélyző pénztár illetményének felemelése, 2. Hogyan segítsünk helyzetünkön? 3. Egy munkásképző egylet alakítása. Az első munkásgyűlésről a Váci Hírlap is tudósított : „Eddig még városunkban nem volt munkásgyűlés, úgy látszik, hogy a betegsegélyző pénztár indítja meg az első munkásmozgalmat, amelyet a szocialista központ is támogat. A gyűlést az erős szél miatt nem tudták a tervezett időben megtartani. A később megtartott gyűlés is eredménytelennek bizonyult. A pénztár nem szállította le a tagok hozzájárulását. A munkásság baleset elleni védelme még a betegbiztosításnál is rosszabbul állt. A polgármester 1901ben fogalmazott jelentésében azt írja, hogy „az ipari munkásak részéről balesetvédelemre vonatkozó közérdekű óhaj nem merült fel... A munkásokat baleset ellen egyedül a Reitter-kocsigyár biztosítja.

88 Vác legnagyobb, legjelentősebb üzemében az Első Magyar Kötőszövőgyár Rt.-ben is csak a századforduló után indultak meg a bérmozgalmak. 1901 júliusában nagy felháborodást váltott ki, Hogy a gyár vezetősége — sürgős katonai megrendelésekre hivatkozva — a munkaidőt 10-ről 12 órára emelte fel. A felháborodás azonban még nem jutott el az igazi tiltakozásig. Az első kötőszövőgyári sztrájk 1903 novemberében tört ki.

89 A sztrájkoló 50 nő és 18 férfi fizetésemelést követelt. A liberális Váci Hírlap a sztrájkólókkal szimpatizált, a kötőszövőgyáriak helyzetét illusztráló verset jelentetett meg :