Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

1.2. VÁC AZ ELSŐ TÖRÖK URALOM IDEJÉN Buda török elfoglalása után, a létrejött új helyzetben, amikor az Oszmántörök Birodalom új határa a Magyar Királyság közepén több száz kilométer hoszszú éket alkotva húzódott: Vác helyzete is megpecsételődött. Vác az ék alakú hódoltsági terület élére, a legexponáltabb helyre került. Az első török helyőrséget 1542 júliusában még Joachim, brandenburgi herceg Buda felszabadítására felvonuló német birodalmi csapatai űzték el. Alig néhány hét múlva a Buda sikertelen ostromából visszavonuló német csapatok Vácot — Medici János pápai biztos, Farnése bíbornoknak Esztergomból írt beszámolója szerint —, felégették: „ ... a sereg Buda alól visszavonult Esztergomba ... a németek visszavonuláskor felgyújtották Vácot és több falut...". így még 1542 októberében Küosük Báli budai pasa Vácot ismét birtokba vetted. 1543. május 25-én Gyulafehérvárról Martinuzzi György váradi püspök levélben kéri Ferdinánd királytól, hogy Vácot foglalja vissza; mert ha Vácot a török megszállja, az egész környék kárát látja. Ugyanezen év nyarán Vácról még ismét elűzik a törököket, de azok 1543 augusztusában, Esztergom török kézre jutásakor, Vácot is visszavették. Ismételt néhány hónapos őszi magyar birtoklás után, 1544 tavaszán Mehmed Jahjapasaoglu budai pasa vezére, Haszán Vácot ötven évre megszerezte. A lecsökkent lakosságú Vác így a török Buda és a nógrádi magyar végvárak közé ékelődött s a török—magyar határvidék központjába került, mely történetének következő 150 évében a város tragédiáját okozta. Eközben az 1541-ben Vácról elmenekült püspökség élére Sbardelletti Ágoston esztergomi prépost került. Az új váci püspök az elmenekült esztergomi káptalannal Nagyszombaton élt. 1547 januárjában a törökök Vácról kiindulva Balassagyarmat, Szécsény, Kékkő vidékét dúlták fel. Az ezt követő 1551—1552. évi dél^nógrádi háborúban Drégely, Ipolyság, Balassagyarmat, Szécsény, Buják és Hollókő török birtokba került. Az ekkor lezajlott palásti csatában, 1552. augusztus 10-én Sbardelletti Ágoston váci püspök is hősi halált halt. Utóda Péterváradi Balázs szepesi prépost, az első olyan váci püspök, aki államhivatalnokkónt, mint kamarai tanácsos Pozsonyban élt. A török 1554-ben Fülek, Salgó, Ajnácskő és Pásztó bevételével határait Váctól egyre feljebb tolta ki. Az állandó csatározások az 1568. évi drinápolyi béke után is állandóan folytak.

5 Erre mutat 1550. október 7-én Danes Pál csővári kapitány levele, melyben Jakisith Ferencnek írta, hogy emberei két törököt fogtak el, akiktől megtudta: „ ... hogy előző nap a budai pasa népeivel megindult Cegléd felé, de a váci bég csak másnap csatlakozott hozzá...". A csatározásokban Vác megfigyelése mindig szerepel, 1565. július 29-én Szebeléb város tanácsa értesíti Selmecbánya tanácsát, hogy a budai pasa Schwendi Lázár főkapitány támadása miatt hadával megindult Vácra s ide két kémet küldtek, hogy a pasa kivonulását megfigyeljék. De nem sikerült, mert a váci bíró hiába mondta mekik, hogy éjjel-nappal legyenek készen, ő majd küld nekik élelmet, a budai pasa nem mozdult ki. Vác további katonai jelentésekben is szerepelt, 1566 decemberében Léváról Pálffy Tamás levelében Barbarich bakabányai kapitányhoz írta: „...Te kegyelmed vigyázzon, mert sok török jött, mint Nógrádba, mint Váccá. Burtoli (Pertev!) pasa jött Váccá vagyon tízezren..." A sikerekben hullámzó várháborúkban a váci bírók jelderítést is végeztek, erről szól szintén 1566 decemberében Léváról Pálffy Tamás levele a Selmecbányái városi tanácshoz: „ ... jött hozzánk urunk Dobó Istvánnak néhány embere, bírák kik részint tegnapelőtt, má79