Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

164 Kubinyi, 1888, 162. 165 Szarka, 1948, 31—34. 166 Uo. 37. 167 Kubinyi, 1969, 205—227. 168 Dl. 45284. 169 Kovachich, 191. 170 Váci egyhm. aim. 134—139. — Vö.: Molnár, 1964, 321—336. 171 Bercsényi—Granasztói, 1960, 28—29. — Már csak azért sem azonosítható a kúria az 1520-ban említett vásárolt polgárházzal (és nem nemesi kúriával!), mivel az a magyar városban állott. Dl. 106083. 542—543. 172 L. részletesen Kubinyi, 1971 (Térbeli rend), 58—78. A váci egyetemre járók uo. 75. 173 Birknkódex. — Váci életrajza, uo. 13—20. — Itt jegyezzük meg, hogy újabban Mezey László a Halotti beszédet is tartalmazó Pray-kódex keletkezését Váchoz köti. Bár a tanulmányával szemben Ratkos Péter által felvetett ellenvetések nem látszanak teljesen perdöntőnek, a feltevést még nem látjuk bizonyítottnak. Mezey, 1971, 109—123. — Ratkos, 1973, 55—58. — Mezey, 1973, 59—61. 174 Pásztor, 1940, 22—39. Formailag a céhek is rokoníthatók velük. 175 A testverületek politikai szerepére: Kubinyi, 1973 (Bp. tort.), 71., 144., 151—152. 176 Dl. 75491 177 Bártfai Szabó, 319. o. 1226. sz. 178 Dl. 23986 179 Dl. 45284 180 1468: 4,7 cm átmérőjű, 1503: 4,4 cm átmérőjű (Dl. 75491). 181 Észt. Lad. 53. fasc. 3. йг. 10. — Temesvárira 1. Kollányi, 1900, 90. 182 Kubinyi, 1973 (Patr.), 245., 264. 183 Veszprém Instr. regn. fam. B. 35. — Észt. Lad. 53. fasc. 3. nr. 8. 184 Dl. 106083. 542 185 Dl. 75491 186 Dl. 82336 187 „atis" olvasható (civitatis?). 188 Darvasy, 1942, 10—16. — Nóvák, 1972, 409—411. 189 Kubinyi, 1961, 115—116. 190 Pamët mësit 23., 35. (Domazlice), 87., 263., 325., 359., 371. 191 Varjú gy. No. 241. — Vass Előd barátom szíves közlése. 192 Dl. 97563. 193 Bécs, 5861. sz. 194 Dl. 75491. 195 Selmecbánya, 2—910. 196 L. az előbbi j.-et. 197 Werbőczy, 402—416. (III. rész, 25—31. cím.) 198 Bártfai Szabó, 119. o. 492. sz. 199 így látja a mezővárosokat Szabó, 1969, 238—240. 200 Csizmadia, 1962, 10. 201 Kubinyi, 1973, (Bp. tört.) 13. 202 Csak kismértékben kell módosítanunk tehát Makkai (1958, 85.) nézetét, aki ezt írja: „Vác maga csak jogilag számít mezővárosnak. Fejlődésének gyökerei mélyebbre nyúlnak a mezővárosokénál, s a középkorban mindig is a szabad királyi városokkal egy rangban »-civitas«-nak nevezték." (A tanulmány több mint öt évvel ezelőtt készült.)