Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

becslésére. Megjegyezzük, hogy a török hódoltság után sok új ház épült, hiszen mindössze 249 épület esetében tudjuk feltételezni azt, hogy középkori volt.

132 A népességi becslés előtt néhány szóban a város helyrajzi fejlődését ismertetjük. Már utaltunk arra, hogy a tatárjárás idején Vác két'részből állott: a várból és előtte északon a vonaljából. Ez utóbbi vált a XIII—

XIV. század fordulóján a váci magyar várossá. Említettük már, hogy később Vácott német város is alakult. Röviden megjegyezzük, hogy a váralja, illetőleg magyar város északi határát pontosan nem ismerjük. Vác valamennyi régi térképén világosan egy háromsejtű város képe bontakozik ki, amelyből a legkisebb a déli — a vár —, és a legnagyobb az északi, a mai Március 15-e tér környékén. A három várossejt úgy látszik, hogy a török kor végén egymástól és a külvilágtól külön falakkal vagy sáncokkal volt elzárva.

133 Ezek szerint a német város fala a Dunától kelet felé a mai Korvin Ottó utca és Bokányi Dezső utca közötti háztömbben a középkori eredetű Hegyes-toronynál indult,

134 az Élmunkás utca és a Szarvas köz közti háztömbben haladt tovább miután átszelte a Köztársaság utat, ahol a városkapu állott. Az Élmunkás utca—Szarvas köz—Cházár András utca és Eötvös utca közti háztömbben délkeletnek fordult, majd valamivel a Beloiannisz utca torkolatától keletre érte el a mai Széchenyi utca ősét, ahol újabb városkapu állott. Innen a Kossuth—Báthori és Sztáron Sándor utca közti háztömbig haladt délre és itt fordult nyugatra, majd a mai Konstantin tér és Csokonai utca északi házsora helyén ért le a Dunáig. Mivel a magyar város keleti sánca a Hámán Kató és Múzeum utcák közti háztömbben az utóbbi vonalát követve érte el a Konstantin teret — majd azt keresztülszelve csatlakozott a német város déli falához —, a két város határa logikusan a Csokonai utca északi házsora. Sajnos ezt a feltételezést az adatok cáfolják. A német és a magyar várost először 1319-ben említi egy oklevél, amelyben a két település határát is megadja az oklevél kiállítója Lőrinc váci püspök. Ekkor alapította ugyanis az Ágoston-rendi remeték Szent Jakabról elnevezett váci kolostorát, amelynek céljaira épp a két város határán adományozott egy telket.

135 Ez a mai Közítársaság út—Fürdő utca—Szentháromság tér saroktelkén állott.

136 Ezek szerint a magyar város a Duna mentén északra a német városba ékelődött, északi határa a mai Fürdő utca lehetett. Amikor a török hódítás után a magyarok az elhagyott német városba húzódtak — míg a volt magyar város nagy részét a törökök szállták meg — ez a Fürdő utcáig húzódó tömb akkor ifi a török városrészekhez került. Alaprajzilag azonban inkább illik a német, mint a magyar városhoz. Ezért arra a feltevésre hajlunk, hogy a tatárjárás előtti váralja északi határa a Csokonai utcánál húzódott, a német város alapítása idején azonban a püspök fenntartott egy háztömböt betelepülő magyar „vendégeknek". A városfal a középkorban valószínűleg csupán a német várost — és azt is csak a magyar város határáig — vette körül. Ennek meglétét igazolja egyrészt a ma is álló Hegyes-torony és más falmaradványok, másrészt a török összeírásban több helyen említett omladozó várfal. Ügy látszik tehát, hogy a falakat a török hódítás után egy ideig még nem hozták helyre. A várfal előtt árok húzódott, amelyik a magyar várost is körülvette. Ezen kívül egyedül a vár volt erődítve. A német város piaca a mai Március 15-e tér őse, hosszan elnyúló egyenlő szárú háromszöghöz hasonlít. Déli végén épült fel a német város plébániája, a Szent Mihály-templom.

137 Ez a tér, éppúgy mint a székesegyház, egy dombháton állott, azaz igazodott a domborzati viszonyokhoz.

138 A tér létrejöttét az utak szétválása is meghatározta, hiszen az északi városkapun beérkező Duna menti főút egyrészt továbbment egyenesen délnek a magyar városba; de egy olyan 63