Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

Esztergomtól pedig 29 km-re fekszik.

100 A két királyi város között a püspöki alárendeltségben élő Vác bizonyára csak szerény gazdasági alközpont szerepét játszhatta. Hogy a valóságban mindez hogyan néz ki, azt a váci vásárok nyomán állapíthatjuk meg. Már hetivásárainál felfigyelhetünk egy fontos tényre. Csak nagyon kevés városnak volt a XVI. század előtt több hetivására. Vác ezek közé tartozott. Nem maradt fenn vásáradománya, csupán az ún. háromvásáros kikiáltásokból tudjuk, hogy a piacot mikor tartották.

101 Vác hétfői vására többször fordul elő. 1392-ben innen mennek kedden Bodonba, csütörtökön Gutára. 1414-ben szombaton Patakra és vasárnap vissza Peténybe. Egy év nélküli adat szerint kedden Pestre, majd innen Kecskemétre.

102 A pénteki hetivásárra egy adatot idézünk. 1430-ban a szerdai szécsényi vásárról mennek a csütörtöki gyarmatira és innen a pénteki vácira.

103 A kecskeméti adatot leszámítva Vác hetipiacának kapcsolatai ezek szerint északon Gyarmatig (36 km) és Szécsényig (45 km), keleten Gutáig (21 km) és délen Pestig terjedtek. A váci sokadalomra nem maradt Mohács előttről adatunk. Szerencsénkre mégsem kell ennek alapján a váci sokadalom kérdését megkérdőjelezni, hiszen a török időkben híres évi vásárokat tartottak városunkban. A török nem adott ki új vásárengedélyt és ezért biztosra vehetjük, hogy ezek még középkori királyaink engedélyére mennek vissza. A török források ismerik a Mátyás-napi (február 24.), Gál-napi (október 16.) és Tamás-napi (december 21.) sokadalmakat.

m Kétségtelen, hogy ezek a sokadalomnapok valamilyen formában kapcsolódtak a kereskedelmi forgalomhoz. Sajnos keletkezési idejüket nem ismerjük és így nem tudjuk, hogy mennyire függnek össze a dunai útvonal jelentőségének emelkedésével. Mégis hajlok erre a nézetre. Sokadalmakat ugyanis vagy a meglevő sokadalmak idejéhez igazították, vagy valamely templom védőszentje búcsújából alakultak ki.

105 Ez utóbbi eset nem állhat fenn Vácott: Mátyás, Gál vagy Tamás védőszentű temploma nincs. Marad az első és itt valóban találunk zárt vásárrendszert bizonyító adatokat. A Mátyás-napi váci sokadalom két irányban csatlakozik másokhoz: keleten Apcon a sokadalmat húshagyókor tartották,

106 míg északon Hont megyében Korponán február 6-án, Egegen pedig 22-én.

107 A Gálnapi vásár a már többször említett Kakát sokadalmához igazodott, ennek időpontja október 28-a volt.

108 Vác Tamás-napi sokadalma a pesti kéthetes Miklósnapi (december 6.) vásár után következett.

109 Ezek a fennmaradt sokadalmi időpontok azt látszanak igazolni, hogy a váci évi vásárok egyrészt a kivitellel függtek össze, másrészt a bányavárosok áruelosztásában vettek részt (előbb tartják ugyanis a déli, keleti és északi vásárokat, utóbb a nyugatit). Nem tagadhatjuk azt sem, hogy ellenkező irányú forgalom is szóba kerülhet, hiszen egyelőre nem ismerjük több sokadalom időpontját. (Pl. Esztergom, Gyarmat, Pásztó, Gyöngyös, Hatvan).

110 A török kori vámnaplók a fenti feltételezést szintén csak részben támasztják alá. Az állatkivitel ugyan — leszámítva éppen augusztust, amikor a legtöbb marhát hajtották át Vácon — részben valóban kapcsolódott a vásárok időpontjához. (Sok marhát hajtanak ki októberben és decemberben, sok juhot októberben, decemberben és februárban. Jelentős a bőrkivitel decemberben, de van olyan hónap is, amikor minden árucikkből sok áru ment át Vácon, bár ott nem tartottak sokadalmat.) Viszont az iparcikkek behozatala éppen a váci sokadalmak idejéhez igazodott.

111 59