Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

107 Bona, 1963/a, 245, Taf. XLV. 4., XLVI. 1—17., XLVII. 10, 15.; Huszár, 1954. 99, Taf. XVII. 445 108 Bona, 1963/a, 245, Taf. XLII. 4 109 Bona, 1963/a, 245, Taf. LII. 6 110 Bona, 1963/a, 245, Taf. XLVII. 1—7.; Huszár, 1954, 103 111 Paulovics, 1934., 162, 114. kép.; Párducz, 1946, 14, 3.' kép 2.; Bona, 1963/a, 248— 249, Taf. LII. 1—3, 5—6, 9 112 Soproni, 1969, 43—52.; Soproni, 1973, 2, 10, 12 113 Mócsy, 1958, 89—104. Mócsy András az erődök és ezzel kapcsolatban a sánc építését korábbra helyezi, valószínűnek tartja, hogy Diocletianus alatt, a 294. évi szarmata háborúval hozható összefüggésbe építésük: Mócsy, 1974/b, 98—102 114 Soproni, 1969, 50—51, 2. kép 115 Soproni, 1973, 6.; Soproni Sándor kiszállási jelentése, VBM Adattára 574. szám. 116 Bóna, 1971/a, 267. A korábbi kutatásban az a nézet uralkodott, hogy Pannónia Valeria nevű tartományát (Pannónia keleti része a Drávától északra) imár 406ban (Alföldi, 1924—26, 87), Ш. 409-ben (Nagy, 1962, 63) átadták a hunoknak. Ezt követte a 433-as ravennai szerződés, amellyel Pannónia Prima (Nyugat-Pamnonia a Drávától északra) került a hunok birtokába. Bóna I. szerint „... a leletek eddig seihol sem bizonyították ezt az időrendi lépcsőt". Később Nagy Tibor is módosította véleményét: Nagy, 1975, 185 117 Kovrig, 1959, 210—211, Fig. 2., Pl. II. 1—10 118 Kovrig, 1959, 209, Pl. I. 1—13.; Barkóczi—Salamon, 1968, 31, 3. kép 2, 7. kép 3. 119 Kovrig, 1959, 224 120 Csallány, 1961, 233, No. 214, Taf. CCII. 15—16 121 Csallány, 1961, 233, No. 215. Szerinte a lelőhely „a Duna árterülete Vác felett". 1969-ben sikerült tisztázni, hogy a lelőhely a váci kavicsbányánál, a FORTE víztornya előtt lehetett. Hellebrandt M. jelentése, VBM Adattár 597. szám. 122 Bóna, 1963/b, 139 123 Bóna, 1971/a, 289 124 Bóna, 1973. Egyelőre nagyon keveset tudunk a hazai avar kori telepekről. Dunaújvároson kívül Kölked-Feketekapunál (Baranya m.) folyik avar kori falu feltárása (Kiss, 1972, 50.; 1973, 64.; 1974, 59) és a Tolna megyei Faddról ismert egy korai kőtűzhelyes ház: Bóna, 1973, 85 125 László, 1955.; Bóna, 1970, 259—261 126 László, 1970, 168. Véleménye szerint a belső-ázsiai eredetű „griffesek" a Volgavidéken olvadtak össze az itteni „indás" nemzetségekkel és már keverten érkeztek a Kárpát-medencébe. 127 Kovrig, 1955, 37 128 Tragor, 1912, 111.; VBM ltsz.: 52.5.2,5. 129 Ferenczy, 1963, 84—106 130 Kőszegi, 1961, 54.; 1964, 57.; VBM ütsz.: 62.9.1., 66.1.1—23. 131 Bakay, 1967, 60.; 1969, 47., 1971, 53 132 Tettamanti, 1972, 45—51 133 Bóna, 1971/b, 262—265 134 VK, 1884, 23.; Hampel, 1905, 610—611.; Tragor, 1912, 68—71, 88—90.; VBM ltsz.: 52.5.3., 7—9, 13, 15, 18, 21—22, 26 135 Arch. Ért. XXXIV/1914/154.; Szőke, 1962, 25 136 Hampel, 1907, 218—219, 220, 91. t. A., 92. t. A.; Tragor, 1912, 71—72, 186.; VBM ltsz.: 52.5.1. 137 Szőke, 1962, 83 138 ng. (Nagy Géza) 1913, 254 139 Patay, 1957, 63, XII. t. 1—2., XIII. t. 4 140 Patay, 1957, 60—62, XI. t, XII. t. 3—7., XIII. t. 8—10., XIV. t. 1—41 141 Erdélyi, 1970, 163