Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

lések tágabb környékük, vagy általában a magyar agrárfalvaktól. Míg a mezőgazdasági jellegű települések lélekszáma csökkenő tendenciát mutat, ezeknek népessége — hasonlóan az ipari településekéhez — jelenleg is állandóan nő. Az ipari és a szolgáltatási munkakörök betöltéséhez kívánatos magasabb képzettség nyomán e községek lakosságának képzettségi színvonala — az egy főre jutó iskolai oktatásban eltöltött évek száma — ugyancsak kedvezőbb a környező mezőgazdasági települések népességéhez képest. Az ipari és a szolgáltatási szektorba terelt népesség nemcsak képzettebbé, hanem mozgékonyabbá is vált. Emelkedett jövedelmük — s noha széles körben elterjedt még a kétlakiság, azaz a családok nagy része még a mezőgazdasági termelésben is érdekelt —, szükségleteik is módosultak. Mindennapi fogyasztásuk szerkezete a városi népességéhez közeledett. Vác hatása még távolabbra is nyomozható. A Duna és az Ipoly mentén — egészen Letkésig bezárólag —, valamint északon Borsosberényig, keleten Nézsáig, Legéndig, délen pedig Sződ és Sződliget községekig. Ebben a külső zónában — amelyhez a Szentendrei-szigeten, Váccal átellenben fekvő Kisoroszi is besorolható — a kereső népességnek még mindig 13—22%-a Vácott talál munkát. Dél felé a legkorlátozottabb Vác vonzó hatása. Göd keresőire már Dunakeszi, illetve Budapest szívó hatása érvényesül. Vác vonzáskörzetének kiterjeszkedését a kedvező közlekedési feltételek is elősegítették. A naponta beingázók zöme 30 percen belül jut el lakóhelyéről munkahelyére, de — csekély kivételtől eltekintve — a legtávolabbról érkezők utazási ideje is 60 percen belül marad (9. ábra). 1 Lásd a Vác őstörténetével, régészeti emlékeivel foglalkozó tanulmányt. 2 Lásd a régészeti tanulmányban a kelták megjelenésével, a római limes kiépítésével foglalkozó részeket. 3 A magyar honfoglalást megelőző században az erdélyi sóbányákat művelő szlávok részben a dunai vízi úton juttaittákelsószállítmányaikataCseh—Morva-medencébe. 4 Lásd a megfelelő fejezeteket. 5 Jellemző a város fejlődésének XIX. századi lefékeződésére, hogy az 1686. évi pusztulást követően 64 év alatt szerezte meg — 1750-ig — az első 5000 lakosát A második 5000-es gyarapodáshoz 53 évre — 1750—1803 — volt szükség, míg a harmadik 5000 eléréséig 87 évnek kellett eltelnie. A negyedik 5000-es növekedés — azaz Vác 20 000-ik lakosának — elérésére már csak 35 évre volt szükség (1890—1925). 6 Bővebben lásd az iparral foglalkozó fejezeteket. 7 A váci ipari üzemek, építőipari és szolgáltató vállalatok megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint, 1975 Méret ipari üzemek építőipari vállalat kereskedelmi vállalat (fő) /Létszám % szám (létszám % szám (létszám % szám 2000—2500 2 420 16,6 1 — 0,0 — — '0,0* — 1500—2000 6 844 46,9 4 — 0,0 — — 0,0 — 1000—1500 1079 7,4 1 1041 46,1 1 1090 38,7 1 500—1000 3 554 24,4 5 742 32,9 1 1058 37,6 2 250— 500 — 9,0 — 401 17,8 1 — 0,0 — 100— 250 446 3,1 3 — 0,0 — 346 il2,3 3 100 fő alatt 238 1,6 3 72 3,2 1 321 _11,4_ 6 összesen 14 581 100,0 17 2256 /100,0 4 2815 400,0 ZI