Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
visszavétele is okozta, s nemcsak a püspöki uradalom állattartása. A XVII. szazadban használt puszta faluhelyek közül a váciak a XVIII. század közepére csak azokat tudták megtartani, amelyek a püspöki uradalomhoz tartoztak, mint Naszál, Gyada, Csörög. 23 Karcsú, 1880. II. 78—80; Petróczi, 1965, 111—112; — VP1. VKML. A váci püspökség javainak összeírása 1785. ugyanez. OL, Mikrofilmtár, 3742. sz. doboz: Vác évi 20 295 Ft 32. kr-t fizet földesurának (a püspöknek) 'bérlet címén, de ezenkívül Szór puszta 338 Ft, Naszály puszta 1328 Ft, Kata'lina puszta 290 Ft, s Cselőte puszta 1254 Ft bérleti összeget jelentett. Vác város összesen évi 23 505 Ft 93 krajcárt fizetett a püspöki uradalom pénztárába, melynek teljes bevétele 87 728 Ft 4 krajcár volt. Vác város tehát az uradalom összes bevételének egynegyedét szolgáltatta. 24 Karcsú, 1880. II. 146—147; Horváth, 1901. 68—99; — PmL V—401/c: Püspökvác iratai között 1786. november 20-án kelt feljegyzés szerint a püspöki földesúri szék egy csomádi tanú vallotta, hogy Szent Demetertől Szent Györgyig Vác városa a gödi pusztát árendálva a váciak engedeliméből juhaikat ott tartották s juhászaiknak oda mindenkor élességet hordottak... a váci gazdák juhait ugyanazon pusztán tartották télen is, ha csak hó nem volt, tavasszal ottan ellettek, megélvén pedig Vácra felhajtották. Ez a tanúvallomás arról győz meg, hogy a váciak állataik közül csupán a váci határban levőket íratták össze, a máshol tartott állatokat nem, ezért volt az összeírásokban olyan kevés váci állatszám. (OL, R—332: Daday András iratai. Az 1769. máj. 26-án Pesten kelt — a helytartótanács által elrendelt — állatösszeírás váci táblázatait is felhasználtuk.) 25 PmL V—401/a, Nr. 23: püspökváci jegyzőkönyvekben 1818. február 28-án kelt bejegyzésben szerepel, hogy a lakosok mangalica sertéstartást hasznosabbnak találták, s annak szaporítására mangalica kanokat beszerezni rendelik el. Ez a városi rendelkezés meggyőzhet arról, hogy Vácon sertéstenyésztés is jelentős lehetett, de pontos számszerűségéről források nem imaradtak, valószínűleg a sertéseket más helységek legelőin tartották, mint a juhokat is. L. 24. számú jegyzetben; OSZK. Pesthy Frigyes helynévgyűjtése Vácon 1866 körül kilenc rétet és hat legelőt, valamint három erdőt: Nagyszál, Nyulas és Sejcze sorol fel. 26 Duray, 1912, 5—13; Galgóczy, 1876. I. 99—102; Áldássy, 1938. IV. 43; Szádeczky— Karodoss, 1889, XIV. 23; — Eperjessy, 1963, 964—966; — Éry, 1975, I. 65—71. 27 Duray', 1912, 18—45; Szauder, 1938, 7—23; Éry, 1975, I. 10; PmL IX. 2. Céhek iratai, PmL CP. II. 194; Conscriptio-Romestice Processus Vacz, 1743. 28 Duray, 1912, U;.Nagy, 1975, III. 104; — PmL IV—23/a, Nr. 43; — PmL CP. II. 194; Mérei, 1948, 38: a gyapjúkonjunktúráról; — PmL XII—4; VPK. Ferences Rend Levéltára, História Domus, В—49. 29 Szauder, 1938, 7—8; Mérei, 1939, 34; — PmL IX—2. Váci német varga- és csizmadiacéh iratai; uo. Váci hentescéh 1843. évi számadáskönyve. 30 Eperjessy, 1965, 265—266. 31 OL, N—26, Nr. 199; Eperjessy, 1965, 252—253; — A Kir. Helytartótanács iparpolitikai intézkedései közé tartozik a kézműipari termelés céhes szervezetének rendszabályozása, a céhes ipar felügyelete és a céhen kívüli „szabadalmazott" ipari tevékenység elvének érvényesítése, ami a manufaktúraiparnak nyitott szabadabb utat. 32 A molnárokról: PmL CP. II. 22, 26, 88 és 181: Pest m. dikális és taxális összeírásai, valamint OL, E—85, Nr. 10, ad. 92 (1800. február 18.). 33 A váci sörfőzésről: PmL V—401/a, Nr. 8: Püspökvárosi tanács 1819. január 20-i intézkedése: „...a sernek főzésére különös fölvigyázottja Gábori Ferenc tanácsbeli és Stenczinger Pál urak inspectorok kinevezvén, akik az egész főzés mellett jelen lévén kitapasztalják, hogy a főzésre kiadott szaladott árpa mind oda fordíttatott és a megfőzött ser előttük hordókba leeresztvén ...". Ugyanezen év március 12-én a püspökváci tanács árpa vételéről intézkedett: „... a kamarás úr mellett Filzer Ferenc serfőző, ki az árpának a serfőzésre megkívántató qualitását legjobban érti kirendelvén. ... Cegléden ... 400 pesti mérő árpa, mérőjét 2 Ft. 80 krajcár megvételére ..." 34 OL, E—150, Fasc. 62, Nr. 21; OL, E—150, Fasc. 62, Nr. 19; Holl, 1970, 14—22; — OL, С—60, Föns 4, Nr. 128: a váci nyomda 1823. évi cenzorhoz bemutatott jelentésében kizárólag „Vatzi Kis-, Nemzeti- és Ókalendárium 'megjelentetését tüntette fel: — A „szabadalmazott" szakmák, mint a nyomdászat, a céhektől függetlenek voltak.