Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

lasztgattak vagy elkerültek a választásokat. 1775-ben az uradalom szerint „rút zendülést és zenebonát" tartottak a tisztújításon, amikor a 12 tagú külső tanács helyett 30 tagú választott községet kívántak választani. Itt csúcsosodott ki a fentiekben ismertetett Kép János-féle mozgalom. 415 Ezek után 17764эап az ura­dalom a három városnegyedtől előre meghatározott, összesen 72 „előkelőbb gaz­dát" hívat a tisztújításra, de „az ismert zavargó embereket" kizárja. 416 Migazzi püspök-földesúr (különösen mint bécsi hercegérsek) ekkor még politikai pálya­futása tetőfokán érezhette magát. Váci megbízottam keresztül óvintézkedéseket tett a helyi antifeudális mozgalmak ellen, sőt 1779-ben még kieszközölte a „zavargók" (Kép János és társai) demonstratív megbüntetését. 417 1779-foen a „tisztújítást" némi foltozgatással oldotta meg a teljhatalmú uradalmi kor­mányzó. Az évek óta betöltetlenül hagyott 4 szenátori helyre azért is enge­délyezte háromnak a betöltését, mivel a szenátorok többsége idős és bete­ges. Félreérthetetlenül királynői rendeletre és több éves uradalmi gyakor­latra hivatkozva azt közölte, hogy a tanács tagjainak pótlása, ül. betöltése az uradalom joga. Ennek ellenére öt jelöltből háromnak a megválasztását tette lehetővé. Ez nyilván a földesúri hatalom önkényeskedése volt. Mária Terézia urbáriuma szerint a község nótáriust (jegyzőt) és esküdteket (tehát a belső ta­nács tagjait) „földes Ura nélkül választ, és el-is botsáthattya". Emellett azt is megengedte, hogy a kistanács a nagytanácsból és a komimunitásból 20—30 jó­módú gazdát behívhat, ha fontosabb ügyekről tárgyal. 418 1780 J ban az uradalmi ügyész elnöklésével, 1781-ben pedig Burján uradalmi jószágkormányzó elnöklé­sével és az ügyész segédletével tartottak megerősítő széket, illetve figyelmez­tetést, hogy egyes tanácstagok a hivatali titoktartást megszegik. 419 Betetézte az uradalom az óvatosságból eredő fejetlenségét azzal, hogy 1783-ban csak a „vá­rosi szolgák építő székét" tartotta meg. Itt az altiszteket intették kötelességük szolidabb teljesítésére. (A figyelmeztetéseket meg kellett tenni a választásokon, de már hosszú évekig nem volt kifejezett választás!) Amellett, hogy az urada­lom a helyi társadalmi és igazgatási ellentéteket igyekezett kihasználni és ki­élezni, az úrbéri joggal visszaélve további sérelmeket okozott a tanácsnak és az adózóknak. Ebben az időben azonban (II. József alatt) Migazzi kegyvesztetté vált a bécsi udvarban, és ezért Püspökvác tanácsa a sérelmeket nagyobb esély­lyel vitte a királyig. Káptalanvác annyira bízott Püspökvác antifeudális győzel­mében (és a városi rang elérésében), hogy Káptalanvác bírája — tanácsa kül­döttségének élén — kétszer is elment a püspökváci tanácsülésre, hogy az újra­egyesülést szorgalmazza. Sőt az eddig tett költség mellett továbbit is ígért. A fe­szült helyzet közepette a 36 éves püspökváci bíró meghalt 1783 decemberében. 420 így az uradalom hosszas halogatás után kénytelen volt tisztújítást és bíróválasz­tást kitűzni. Viharos tisztújítás volt 1784-ben. Az elnöklő jószágkormányzó „a nép szája­íze elleni beszédet tartott", amivel még jobban felkorbácsolta az évek folyamán felszított hangulatot. Ezután két német és egy magyar jelöltet javasolt a bírói tisztségre, de az egész „község" elutasította a kandidálását, sőt az úriszékre fel­lebbezett. Az úriszék másnap elutasította a fellebbezést, mivel a jelölést az úr­béri rendeletnek megfelelően végezték. 421 Ekkor a tanács ügyvédjének javasla­tára az éppen Vácon tartózkodó Migazzihoz adtak be kérvényt, hogy érdeme­sebb személyeket jelöljön a bírói tisztre, de az addigi jelölteket is írásbeli fel­mentésre késztette. 422 Migazzi utasítására a harmadik napon (jan. 9.) ugyanaz az elnökség először a vámost, az aljegyzőt és még két személyt tanácstaggá tette; majd ezután újabb három személyt jelölt a bírói tisztre. így lett bíróvá 219

Next

/
Thumbnails
Contents