Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

vényével látható. A szélei körül rózsás és angyalfejes arany díszítéssel készült. Egyik oldalán német, a másikon magyar felirata az 1820-as évet tünteti fel. A szűcs céhzászló a barokk stílus népies irányzatának váci elterjedését mutatja, ami a XIX. század közepéig uralkodó művészeti irányzat maradt.

306 7. A HELYI IGAZGATÁS ÉS AZ IGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS (Dr. Sápi Vilmos) Vác mezővárosának igazgatási szervezete 162 év alatt (1686—1847) átalakult. Az egyes helyi hatalmi funkciókban lényeges eltolódások következtek be a XVIII. század derekától. Előidézték ezt a központi kormányszerveknek — részben a felvilágosodás szellemében történő — a közigazgatást egységesítő rendelkezései, majd pedig a reformkori polgári igazgatási törekvések.

307 Alapul szolgált mindezekhez Vác rohamos belső fejlődése is. Nemcsak a népesség nőtt korszakunkban mintegy tizenötszörösére, de a gazdasági és társadalmi struktúrában is hasonló nagy változások következtek be. A fentiekben látható, hogy főleg a kereskedelemben, az iparban és Vácnak a környékre kiható vonzókörében kereshetjük a városiasodás ismérveit. Mindezeket azért is hangsúlyoznunk kell, mivel Vácon keresztül elsőként mutatjuk be egy mezőváros helyi igazgatásának gyökeres átalakulását. A konkrét adatok alapján szakíthattunk a hagyományos (középkorias, patriarchális) városszervezet alapulvételével, noha a XVIII. század elején annak egyes nyomai fellelhetők Vácon is.

308 — Mielőtt az igazgatási szervezetet és bíráskodást tárgyalnánk, foglalkoznunk kell négy, ide tartozó témakörrel: 1. Az igazgatási egységek és átszervezések, 2. A szabad királyi városért folytatott mozgalmak, 3. A püspöki (káptalani, kamarai) uradalmak joga és irányító szerepe, végül 4. A helyi igazgatást irányító felsőbb (országos, megyei és földesúri) rendelkezések. * g 1 * * щ Vác — mind Püspökvác, mind pedig Káptalanvác — mezőváros (oppidum) volt 1848 előtt. Használták ugyan a civitas (város) és cives (polgárok) kifejezéseket is, de amíg egy település földesúri hatálom alatt volt, addig az csak község vagy mezőváros lehetett. Még privilegizált (kiváltságos) mezővárosnak sem nevezhetjük Vácot, mivel a piac- és vásártartási jogot is a püspök-földesurak eszközölték ki, és a helyi tanács azt csak bérelte földesuraitól bizonyos összegért.

309 Kisvác — amikor nem tartozott Püspökvác mezővároshoz — egyszerű jobbágyközség volt, bár esetenként a robotot megválthatta készpénzért. — Emellett Püspökvárosként is emlegették egyes püspök-földesurak Vácot. Több váci püspök anyagilag is hozzájárult (építkezések, utcakövezés stb.) ahhoz, hogy székhelye városiasabb külsőt mutasson.