Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

6. Az ifjúság csupán ünnep- és vasárnapon a reggeli isteni szolgálatra legyen köteles illő áj tatossággal megjelenni. 7. A költészeti és szónoklati osztályban a próbatétek előtt tartatni szokott, a tanulmányok fölmondása megszüntessék, és e helyett a két osztályban előkészületi idő adassék. 8. Tíz évnél fiatalabb a gymnasiumba be ne vétessék. 9. Az előadások rendesen csak a délelőtti órákban tartassanak. 10. A tanárok, akármelly rendűek is, világi ruhában jelenhessenek meg a tanteremben; mert az ifjúság nem a papi öltönyt, hanem a tanárok személyét tiszteli. Ezen 10 pontra a váczi gymnasiumi ifjúság még e következőt jegyzi meg: A 3. 4. 7. s 10. pontnak életbeléptetését még e folyó iskolai évben a közoktatási miniszter úrtól mély alázattal kéri."

294 A rend javaslata és az ifjúság kívánatai között jól érzékelhető egyezőség tapasztalható. Leginkább az 1. és a 10. pontban foglalt tanulói javaslatok találkoznak a piaristák elképzeléseivel Az egyezőség bizonyos sugalmazásjelleggel bír. A város tanítósága is részt vett az 1848. évi mozgalmakban. Feltehetően a váci Siketnéma Intézet tanárai vagy küldöttei részt vettek az egyetemes tanítógyűlésen és főként a siketek és vakok oktatására, nevelésére javaslatot tettek.

295 Felmer Antal főelemi tanító Hajnik Pál képviselőjelöltet támogató kortesverset írt. Hajnik, Podimaniczky bárót és egy papot legyőzve került be a nemzetgyűlésbe Vác követeként. Ulrich Károly, a leányok tanítója a városi nemzetőrség részére komponálta meg a „Váci nemzetőri induló"-t. A felsőbb papság véleményét Kovách Pál püspöki titkár, Szemelvények az 1790/1 és 1725/7-diki országos egyházi választmányok munkálataiból című munkájában fogalmazta meg 1848. márc. 16-án: .,A plébániának legyen saját iskolája és iskolamestere... Ha az iskolai tanító képességgel bír, viselje egyszersmind a kántori és orgonászi hivatalt ... Ha végre egy a kántor az iskolamesterrel, akkor külön személyre bízassék az egyházfi szolgálatköre .. Z'

296 A püspöki helynök vezetésével 1848. augusztus 1-én egyházmegyei gyűlést hívtak össze Vácra, Szarvas Ferenc kanonok, püspöki és iskolai ügyvivő elnökletével.

297 Határozatokat hoztak az egyházi szervezet, a vallási szertartások, a fegyelmi eljárás, a nevelés és oktatás tárgyában. A gimnáziumi, a líceumi oktatás és a tanítóképző terén a meglevőhöz képest semmiféle változtatást nem terveztek. Az igazgatás és a népoktatás szervezetéről a pécsi egyházmegye javaslatát helyeselték, amely mentes volt minden polgári reformtól. A tervezet a katolikus egyház befolyását és oszthatatlan jogát kívánta érvényesíteni a népoktatás terén. 6.3. MŰVÉSZETTÖRTÉNET. A „BAROKK" VÁC A középkorból és a török hódoltság korából Vác területén 1685/86-ban a romok között sok korábbi épületmaradvány maradt meg. A középkori épületmaradványok romjai közül a volt székesegyház, a domonkos kolostor, a Szent Mihály-templom, a vár, a volt kanonoki házak és a városkapuk maradványai említhetők meg. A Hegyes-torony valószínűleg a török kor városfalmaradványai közé sorolható. A török korban erődítési célra a régi székesegyházat és a városi épületet részben lebontották. Ennek ellenére az 1680 körüli osztrák katonai térkép alapján megállapítható, hogy a város szerkezete a török korban alig változott meg. Az 1688-tól megindult újjáépítést meghatározta^ hogy az egyetlen