Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

kott, a helytartótanács engedélyével nyilvános istentiszteletet tarthattak, torony nélküli templomot építhettek, felekezeti iskolát állíthattak, papot és tanítót fogadhattak. A Püspökvác városával egyesített Kisvác református lakossága a helytartótanácstól a nyilvános vallásgyakorlás engedélyezését, Migazzi püspöktől — mint földesúrtól — templom és paplak építéséhez szükséges telek kijelölését kérte.

194 A reformátusok a szabad vallásgyakorláshoz szükséges engedélyt 1781 novemberében megkapták, a püspöki uradalom templom és paplak építéséhez a telket Kisvácon kijelölte.

195 A gyülekezet első lelkésze Takács Ádám volt, aki Rákospalotáról került Vácra.

196 Az istentiszteleteket előbb Pap András udvarában levő pajtában tartották, majd Kurdi Mihály telkén deszkából felépített ideiglenes imaházban folytatták.

197 Az egyházközség ma is álló templomát Hauszmann János kőművesmester 1784/85-ben építette.

198 A harangozásra 1786ban kaptak engedélyt. A harangot előbb fából ácsolt haranglábra tették, amit 1793-ban a templom mellé épített toronyba helyeztek át.

199 A gyülekezet jegyzőkönyve szerint az egyházközség elöljáróit először 1788-ban választották meg. A lelkész házát az uradalomtól kapott telken — a templom főbejáratával szemben — 1806-ban építették fel.

200 Ebből a házból költözött át 1843-ban a jelenlegi épületbe.

201 A lelkész és kántor javadalmát először 1783-ban, a harangozóét 1818-ban állapították meg.

202 1785-toen Migazzi püspök arról számolt be jelentésében a pápának, hogy engedélyezte Vácon — a kereskedelem fellendítésére — a nem egyesült görögkeleti vallású kereskedők letelepedését.

203 A türelmi rendelet után az 1780-as években a váci hét családba szervezett kereskedők társulata még nem rendel- , kezett a szabad és nyilvános vallásgyakorláshoz szükséges engedéllyel.

20

'

1 A városban részükre a vallásgyakorlást, templomépítést, pap fogadását és letelepedését a helytartótanács 1791-ben engedélyezte.

205 A templom építéséhez szükséges telket, a pap részére lakást Madzsuka Athanász módos kereskedő biztosította házának udvarában 1793-ban végrendeletében.

206 A végrendelet engedélyezéséért az adományozó Splényi Ferenc püspöknek kétezer forintot fizetett. A görögkeletiek temploma 1795-ben készült el.

207 Az egyházközség első papja Popovits Eustách volt, aki a városi jegyzőkönyv szerint 1797-ben már Vácon lakott. Az egyházközség önálló felekezeti iskolát fennállása egész idején nem létesített. A mindenkori pap és kántor járandóságát, valamint a templom fenntartását a Madzsuka-féle örökségből és a hitközség pénztárából fizették.

208 Az egyházközség önállóságát a XIX. század második felében veszítette el. Mint filia még tovább működött, de a századforduló táján a hitélet a görögkeleti kereskedők elvándorlása, illetve áttérése miatt megszűnt. A XIX, század első felében több evangélikus vallású iparos-, jobbágy- és zsellércsalád telepedett le Vácon. Számuk olyannyira gyafapodott, hogy az 1836-os evangélikus egyházkerületi ülés határozata alapján a váci gyülekezetet a csomádihoz, 1846 augusztusában hozott újabb határozattal pedig a tótfalui, dunabogdányi és pócsmegyeri filiákkal együtt a pesti egyházközséghez csatolták. A váci evangélikusokat előbb a helybeli református pap, majd váltakozva a csővári, ősagárdi és a csomádi evangélikus lelkész gondozta.

209 A gyülekezet első papja Czékus István volt, aki 1847—50 között lakott a városban, majd Kecskemétre ment.

210 A nyilvános vallásgyakorlatokat 1839 előtt a hivők lakásán tartották, ezután kibérelték a kamarai tulajdonban levő raktárépületet, amit 1850-ig használtak imaházként.

211 A épületért évi 10 forint bérleti díjat fizettek.

212 A bérleti díjat és a lelkész javadalmát a pesti egyházközség fizette. 1847 után a Gusztáv Adolf evangélikus egylet is segélyezte a váciakat.

213 189