Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
zővárost körülfogó karanténvonalnál katonai őrség állt, s csupán a beteghordókat engedték ki. A járvány ellenes intézkedések ellenére az összes lakos tíz százaléka meghalt. Az 1741. december 22-i püspökváci jegyzőkönyvben Knab János oroszi borbély meg jutalmazásáról értesülünk, aki a járvány alatt itt gyógyított. Ugyanezen tanácsülésen döntöttek úgy, hogy Zeppel Gottfried sebész járvány alatti elhalálozása után özvegyének adómentességet biztosítanak. Ugyancsak a Lazaréthumban végzett szolgálata jutalmazása végett a korábban Zeppel Gottfriednek ígért kocsmabérletet utódának, Siebert Vencelnek adják. A püspökVáci tanács 1745. június 29-i ülésén Carapholc József orvost (phisicust) városi orvosként alkalmazta évi 150 Ft-os fizetéssel. A városi orvos mellett a szülésznő és a sebészborbélyok is tovább működtek. A betegellátás megjavítására egy állandó kórház alapítására az uradalom 1758-ban a „Jó halál atyáinak" nevezett kamilliánusok szerzetének betelepítését határozta el. A Szent Kamuiról elnevezett rend különösen nehéz betegek ápolásával foglalkozott. A kamilliánusokat a régi püspöki palota egyik részébe helyezték el. Azonban a részükre építeni ígért rendház és kórház megvalósítását a sok halogatás miatt nem várták meg és 1761 j ben Vácról Győrbe telepedtek át. A püspökváci tanács 1761. április 14-i ülésén köztisztasági rendeletét hozta meg. A rendelet egyebek mellett kimondja, hogy a közterületek sarát minden szombaton össze kell seperni. 74 A betegellátás megjavítására Migazzi Kristóf 1763-ban az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmas rend szerzeteseit telepítette, részükre pénzalapokat biztosítva rendházat és kórházat építtetett. Ennek első helye a mai fegyház épületének a diadalívre néző sarkában volt. A mai börtönkórház helyiségei voltak. Azonban 1775-ben Mária Terézia királynő ide a nemesifjak Theréziánum nevű kollégiumát helyezte el. Az irgalmasok 1780-ban a régi nagypréposti palotába, illetve a régi papi szeminárium épületébe költöztek át. Az épület átalakítását maguk végezték, s 1785-ben készültek el. A mai Március 15. tér 7—9. számú épületében az irgalmas rendi szerzetesek rendházat, kórházat, és gyógyszertárat létesítettek. Az irgalmas rendi gyógyszertár működése elé rögtön jelentős akadályok gördültek. Kmoch Ferenc irgalmas rendi gyógyszerész 1764. július 27-én keltezett kérvényében az uradalomnál panaszt emelt a helyi kereskedők ellen, s őket a helytartótanács gyógyszerrendeletének megsértésével vádolta. Panaszában említi meg, hogy egy-egy helybeli kereskedő sokszor 46-féle gyógyszert is árul, pedig egyre sem lenne jogosult. A városban található gyógyszerek öszszeírására az uradalom bizottságot küldött ki, s benne Kreutzer Abdon irgalmas rendi perjel és városi gyógyászorvos, Stockinger Ferenc József sebészorvos és szenátor is szerepeltek. A bizottság jelentése nyomában az uradalom kívánságára a püspökváci tanács a kereskedőknek gyógyszer árulását megtiltotta. A püspökváci tanács 1779. január 29-i ülésén a városi szülésznők évi fizetését 20 FVban állapította meg. A jegyzőkönyvben ekkor öt szülésznő: Piklin Judit, Piklin örzse, Erhardt Julianna, Bognár Katalin és Nainim Julianna neve szerepelt. Az itt felsorolt szülésznőkön kívül Vácon egy irgalmas rendi gyógyászorvos (phisikus), egy sebészorvos (chirurgus) és a sebészborbélyok működtek. A hivatásos orvosi hivatás ebben az időben csupán a gyógyszeres (phizikusi) kezelésre terjedt ki. Elvált ettől a sebészorvosi (chirurgus) működés, melyet sokszor a borbélyok is elláttak. 75 A papi nyugdíjintézet 1776-ban székházat kapott a mai Konstantin tér 1. számú papi szeminárimn épületében. Majd innen 1785-ben a volt domonkos kolosTor, a mai Március 15. tér 24. számú üres épületbe került, amelyet a váciak ezentúl „Defientia"-ház néven emlegettek. Az 1784. évi kamarai összeírás 174
