Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

veiésben részesült, s csupán a többiek maradtak szüleik nevelésében. A családfők közül csak 25 hordott cigányöltözetet, s a többi vegyes ruházatban járt. A 35 családfő közül 20 zenész, 12 kovács és 3 napszámos volt. Mindnyájan a városi hatóságnak voltak alávetve és adót sem a katonai, sem a városi házi pénztárban nem fizettek. Vácon két cigánynegyed, az Alsóvárosban a mai Rácz Pál utcában, s Kisvácon a mai Krakkó köz mellett volt. A tehetősebb alsóvárosi cigányok között olyan országos hírű zenészek éltek, mint Rácz Pál, Fenka Pista, Pozsár Tóni és Banda Marci.

70 5.3. A TÁRSADALMI MEGOSZLÁS A váci összes lakosság társadalmi rétegződését a II. József által elrendelt 1784/85. évi felmérés adatai alapján tudjuk bemutatni. Ezt a felmérést az országos és megyei összeírások adataival kíséreltük meg kiegészíteni (1. 23. táblázat), azonban ez adatok hiányában nem járt teljes sikerrel. Az 1784/85. évi felmérés adatai a váci adófizetők foglalkozási megoszlását sajátosan szemléltetik: hét foglalkozási kategóriát jelölnek meg (nemesek, egyháziak, tisztviselők és honoráciorok, polgárok és kézművesek, telkes jobbágyok, polgárok és paraszt-iparos örökösei, házzal és kerttel bíró zsellérek). Ezek a foglalkozási kategóriák viszont félreérthetők, mivel meghatározásuk pontatlan és változó. Az 1784/85. évi felmérés adatainak 1698—1841 közötti kiegészítése során vált értelmezhetővé az egyes kategóriák fogalma. 23. táblázat: A váci adófizetők foglalkozási megoszlása 1696—1841 között Föld- Polgár zsellér Polgár műves (paraszt- ,, . , és kéz- (Telkes iparos ^jjjj, TisztÉv Nemes Egyházi viselő és hono ráció г 1696 6 8 1715 7 — — 1720 7 — — 1744 8 — — 1784 83 80 11 1804 — — 32 1828 — — 65 1841 — — 75 műves job- öröbágy) köse) (tel bíró) — 30 — 63 _188 — — — 247 — 3 145 640 — 182 359 522 660 900 294 796 2079 1272 473 134 2771 1913 431 249 1936 1517 A városi nemesség számaránya 1896-ban a fenti társadalmi foglalkozási kategóriába véve figyelembe 6% volt. Ez 1784/85 körül 3%-ra, majd 1841-re már 2%-ra csökkent le. A városi nemesség fogalma a fenti időszakban szintén jelentős változásokat szenvedett. 1696-tól 1784/85-ig a két egyházi uradalom és a megye világi tisztviselői voltak, jelentős részük vagyontalan, legfeljebb egy-egy városi házzal rendelkezett. Városi házaik után a városi adózásban részt vettek, a püspök csupán az uradalmi tisztek részére biztosított mentességet a városi háziadó fizetése alól. De a megyei adózásban is ún. taksák (taxális) adózásiban részt kellett vállalniuk. A bevándorlással gyarapodó városi nemesek 1784/85 után egyre inkább polgári foglalkozásra tértek át. 1808 körül a megyei taksás 170