Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

7. táblázat: A váci céhek alakulása 1695—1830 között 1695 — Jászberény 1696 Pest 1696 — Győr 1698 — Pozsony 1699 ? 1699 — Győr 1711 — Komárom 1714 — Pest 1714 — Komárom 1716 — ? Í718 — Pest Г725 — Pest 1722 — Buda 1728 — Buda 1728 — Buda 1730 Buda 1731 — Pest? 1739 — ? 1755 — ? 1762 — ? 1767 — ? 1770 — Buda 1771 — ? 1780 — Buda 1802 — ? 1808 — ? 1819 — ? 1821 — Buda 1827 — ? 1828 — ? 1828 ,— ? 1830 _ Eger? egyidőbeli működése is: így Püspökvácon és Káptalanvácon, amely nagy versengésre és viszálykodásra vezetett. A két városrész céhszervezetei és iparosai nagymértékben elkülönültek egymástól, ami a váci céheknek nagy hátrányára vált. A fenti céhek szervezeti keretein kívül is tevékenykedtek önálló iparosok. Az iparosok püspöki segítséggel történt betelepítéséről több utalást ismerünk. Sok iparos nem tudott azonnal céhbe lépni, s a püspöki uradalom rendelésére kontárként dolgozott. Ezenkívül lehettek a pesti, budai és más városbeli céhekhez tartozó iparosok is, pl. a tímárok az egri tímárcéhhez, a harisnyakötők az óbudai céhhez, a rostások a székesfehérvári céhhez stb. tartoztak, s csak később önállósodtak. A budai kalaposcéhbe 1737—1788 között felvett vidéki bejáró mesterek között váciakat is találunk. A pesti késgyártók a pozsonyi céhből 1754ben kiváltak, s a pesti késgyártócéh a pozsonyi anyacéhvei a magyarországi piacterületet megosztotta: a pestiekhez tartozott a Duna két oldalára eső terület, Vác és attól lefelé.

26 A Vácon ténylegesen működő iparosszakmák felmérésére az 1743. évi váci járás házi összeírása (conscriptio domestica processus Vácz) megfelelő lehetőséget nyújt. Az összeírás alapján Vácon összesen 145 iparos 37 különböző szakmában tevékenykedett. Ebből Püspökvácon a felsővárosban (első Quadrans) 56, az alsóvárosban (második Quadrans) 72 s Káptalanvácon, amely mindkét előző városrészen belül megosztva helyezkedett el, 17 iparos működött. Kisvácon iparossal nem találkozunk. Nagyvácon 1743-ig 27 szakmából álló 17 céh megalakulá— magyar varga- (cipész-) céh, — kádár- (pintér- v. bognár-) céh, — kőfaragócéh, — fazekas- (gerencsér-) céh, — magyar szabó- és szűrszabó egyesült céh, — szűcscéh, — csapó- (ruhafestő) céh, — csizmadiaoéh, — kardkészítő és nyereggyártó és szíjgyártó egyesült céh, — szappanfőző és gyertyaöntő egyesült céh, — gombkötő (és köteles?) céh, — bognár (kerékgyártó) és kovács egyesült céh, — német szabócéh, — asztalos, lakatos, órás, puskaműves és sarkantyús egyesült céh, — német varga- (cipész-) céh, — német és magyar takácscéh, — kőfaragó és kőműves (és cseréprakó?) egyesült céh, — borbély- (seborvos) céh, — szűrszabócéh, — mészároscéh, — ácscéh, — asztaloscéh, — molnárcéh, — (lakatos, puskaműves, órás és sarkantyús egyesült céh, — kalaposcéh, — szitáscéh, — posztóscéh, — asztalos és bognár; kovács és lakatos egyesült céh, — kovácscéh, — hentescéh, — kerékgyártó céh (kocsigyártó), — tímárcéh. 139