Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

rabbi királyi adózást a dicaadózásra számított hadiadó-porciók kivetésével folytatták. Vácra már 1683-ban évi 78 porció, azaz 2184 rajnai forint hadiadót vetettek ki, az akkor ott felmért 3 porta alapján. 1689-ben, 1696-ban és 1699-ben Pest megye, amely a királyi adók behajtásával foglalkozott, Vácon ismételt dikális adóösszeírást végzett. A püspöki uradalom mégis lassan szerveződött újjá, mivel a katonai átvonulások és a túlzott méretű hadiadók behajtásai a lakosság megtelepülését hátráltatták. Más körülmények is közbejöttek. A budai kamarai adminisztráció felügyelője 1688-ban az egyházmegye egyházi tized jövedelmének egy részét a hadsereg számára foglalta le. Ugyanekkor a várat is lefoglalták. A váci várban ekkor kincstári raktárakat létesítettek. A budai kamarai adminisztráció kiküldött bizottsága, 1690 körül „A Budához tartozó javak és jövedelmek összeírását, amelyek élnek és melyek pusztává lettek" Vácról is elkészítette. Ez a kamarai összeírás még a török korba nyúlik vissza, mivel a török kori adóztatást folytatták tovább. Az 1696. évi dikális adóösszeírásból még többet tudhatunk meg. A magyar és német adófizetők külön szerepeltek, de egyformán adóztak. A korábbi adóikat azonban ekkor a földesúri kilenced megfizetése növelte meg, amit soha eddig még nem fizettek. Dvornikovich Mihály püspök az új telepesek kíméleti idejének lejárta után, tehát azonnal új adót vezetett be. A következő, 1699. évi dikális összeírás valamivel nagyobb lakosságról számolt be, de szembetűnő az a tény, hogy a családok felének ekkor sem volt igásökre, tehát zsellér volt. Dvornikovich Mihály püspök az átmenetileg megszűnt váci káptalan korábbi birtokait is lefoglalta magának. Mikor 1700-ban a váci káptalan újjászerveződött, a püspök korábbi birtokaikat nem adta vissza, hanem saját jövedelmének bizonyos részét engedte át. A váci káptalan jövedelmei, bizonyos falvak egyházi tizedeiből álltak — amelyeket a király 1700-ban a káptalan felállításakor adott —, továbbá 12 falu egyházi tizedeinek negyedéből, amelyéket a váci püspök 1701-ben engedett át. A püspök ekkor több falu jövedelmével nem is rendelkezett, mivel azok kamarai lefoglalás alatt állották.

9 Dvornikovich Mihály püspök 1700 júliusában Váonak piac- és vásártartását bérletbe átadta, ugyanakkor visszaperelte a földesúri vámtartási jogát a kincstártól. Ezek az intézkedések kétségtelenül a püspöki székhely városiasodására kedvező hatásúak voltak. 1703 októberében a Rákóczi-szabadságharc eseményei Dvornikovich Mihály püspököt menekülésre késztették. Vác 1703 novemberétől, rövid megszakításokkal 1709 decemberéig a kuruc felkelés oldalán állt. A vezető Berkes András nagyprépost és püspöki helynök lett, aki a káptalan élén, a püspök teljhatalmú megbízottjaként a püspöki uradalmat is irányította. 1705. március 26-án egy II. Rákóczi Ferenchez írt levélből értesülhetünk arról, hogy Mágochy Mihály „a váci fiscalis jószágok provizora", tehát Vácon ekkor egy másik kincstári uradalom is működött.

10 1711-foen iKollonich Zsigmond püspök Vác új földesura a székhelyére érkezve egyházmegyéjét és a püspöki uradalmát ismét újjászervezte. A püspök a váci káptalannal 1712-ben megegyezett a birto'kfelosztásban, amelynek következtében külön a váci káptalan alapítványi uradalma szerveződött meg. A káptalannak alapítás szerint, 3 falunak a felén, Vác jövedelmeinek nyolcadán és Szügyipusztán kívül nem voltak más közös javai, hanem bizonyos falvak tizedeiből állt, amelyeket a királytól és a püspöktől kapott. Vác földesúri jövedelmeinek egynyolcada — amelyet a káptalani uradalom kapott meg — különféle földesúri haszonvételekből (kocsmáitatás, vágóhidak, pálinkafőzés stb.), vala125