Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

rabbi keletkezésére mutat, de nem jelenti azt, hogy Vác (civitas = szabad kir. város) lett volna. A bíró mellett a török összeírásokban deákok szerepelnek, 1559-ben Filip deák. Ebben az időben a deákok az írástudó értelmiséget jelentették és váci jelenlétük a városi jegyző esetleges feladatának ellátását mutatja. A váci bírák feladata a török és magyar adózás megállapításában a magyar adófizetők képviselete : a háromévesterméshozamok átlagának felértékelése, a. lakosság jövedelmének megbecslése, a közmunkák megszervezése és a magyar lakosság alsó fokú igazságszolgáltatásának ellátása volt. A váci bíró hol a budai török pasánál, hol a Pozsonyban székelő menekült püspöki földesúrnál jelent, meg személyesen adóalkudozások, engedélykérések stb ügyeiben. Az 1606—1619 közötti 13 éves királyi uralom alatt Vácon a Magyar Kamara két hivatala működött; a váci 30-ad vámhivatal és a váci és kevei sziget kamarai uradalmának tiszttartói hivatala v. ispánsága. Ezen 13 év alatt a város igazgatásába a kamara ispánján kívül a vár kapitánya is — kamarai bérlőként — beleszóit, Egy 1687. évi lenyomat szerint 1610-től a váciak egy másik, „Boldogasszonyt" ábrázoló pecsétet használtak, mely az északi vagy tabáni külvárosban élő református magyarok pecsétje volt. A váci „Német város" említésével 1612-ben találkozunk utoljára, s a török uralom másodszori visszatérte után a váci magyar bírót mindig egyedül leggyakrabban a püspöki urbáriumok az adómegállapodások tárgyalásaiban említik. A magyar bírón kívül Vácon 1640 körül megjelent a menekült Pest megye egyik esküdtje is négy magyar nemescsaláddal együtt, akik a Tabánban lakhattak.

49 . . - ••• . • 7.2. A TÖRÖK KORMÁNYZÓ, A KÁDI ÉS AZ EMINEK Szulejmán szultán 1541-<ben elrendelte „mindenki, kicsi és nagy, gazdag és szegény a helyén maradjon", egyszersmind kijelentette, hogy a városokban és a falvakban a rendet biztosítja, a jog és törvény rendszerét vezeti be. A török közigazgatás alapja a mohamedán jogrendszer volt. A „szulejmáni rend" ennek a jogrendszernek bevezetését jelentette. A Korámból és a vallási hagyományokból keletkezett mohamedán joggyűjteményekből kiinduló vallási jog (seriat v. ser), valamint a szultánok törvényei (kanun): az egyes közigazgatási területi egységek működése számára szükséges alaptételeket — a közigazgatás, igazságszolgáltatás és pénzügyigazgatás előforduló ügyeiben — iránymutatóként foglalták össze. Ezeket a területi vonatkozású törvénykönyveket (kanunname) a magyar területeken a királyok korához — tehát a megelőző uralom berendezkedéséhez — igazították olyan mértékig, ameddig az a mohamedán életet nem érintette. Vácra a budai tartomány (vilayet) budai szandzsákjának kanuunnaméja vonatkozott. Vác a budai tartomány (vilayet) budai szandzsákjának egyik kisebb — talán a mai járásnak megfelelő — náhije székhelyét képezte. A váci náhije 1546-ban 66 falu és 21 puszta hely területének igazgatási körzete volt. A terület északkeleti irányba (főleg Nógrád megyében) Szécsény felé terjedt ki. A váci náhije területe többnyire azokra a falvakra terjedt ki, amelyeknek egyébként Vác vásár- és piacközpontja is volt. Az egykorú magyar nyelvű levelek gyakran említik a „váci béget". A budai kincstár pénztári naplói 1560. júl. 4-i bejegyzéseiben a „váci miralaj"-t — vagyis az alajfoéget — említik. Az alajbég — a budai szandzsák javadalombirtokkal rendelkező szpáhi lovasainak parancsnokaként — tartózkodott rendsze-