Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

alatti vízvezeték, amely 1—3 m vastag földréteg alatt húzódik. A 60 cm széles víztáró belvilága a szegmentíves boltozat záradékáig eredetileg kb. 2 m magas lehetett. Jelenleg a FORTE-gyár kéménye alatt húzódó csatorna vizét a gyár felhasználja. A csatorna „Isten malmi forrás" néven ismert nyílását, az Erdős Bernát soron a II. világháború bombázásai temették be. Ez a föld alatti csatorna a török világ eddig ismert vízkultúrájának legjelentősebb építészeti emlékeit gazdagítja. A török uralom ideje alatt feltehetően (a mai Petőfi u. és Erdős Bernát u. vonalában) a fent is leírt Püspökmalom és zsilipjei működtetését szolgálta. A Püspökmalom az 1559. évi összeírásban mint a budai Gül Baba derviskolostor birtoka szerepel : „ ... a Püspök malom, romos, Vác közelében van... most a Gül Baba kolostor derviseinek birtokában van...". A váci pénzügyi hivatal 1562. április 22-én lezárt elszámolásában olvashatjuk: „...a Vác melletti híd építésére marhaátkelés céljából 14 039 akcse..." adatott ki. Az említett híd a Gombás-patak hídja lehetett, valószínűleg a mai helye közelében a Pesti út vonalában épült. De a váci kikötőbeli hajókra ugyanezen elszámolás 2445 akcse javítási költséget jegyzett fel. Az említett váci kikötő — a német város tömésfalát megszakító Révkapu előtt — a vár felé eső Duna-parton lehetett. A Gombás patak hídjától pedig az útnak a vár alatt a Duna-parton a kikötőhöz kellett vezetnie.

44 • 6. EGYHAZAK, VALLÁSOK ÉS ISKOLÁK A TÖRÖK KORI VÁCON 6.1. A KERESZTÉNY FELEREZETEK ÉLETE Vácon — mint püspöki székhelyen — a mohácsi csata utáni években 7 templomról tudunk. Az 1539 júniusából fennmaradt végrendeletében Brodarics István váci püspök mogyoródi és budai jószágait a váci Szent Lélek-templomra és kórházra hagyta. A kórház működéséről a török uralom alatt is vannak adatok. Az 1570 körüli házösszeírásban említett három felcser is valószínűleg itt dolgozott. A városban korábban papi szeminárium is volt, ezt az 1570 körüli házösszeírás meg is nevezi : „ ... Pervane a martalócok parancsnoka négy háza, azelőtt a papjelöltek (papazlar oglandzsiklare) tanítására szolgáló iskola volt...". Ez a Kaszim bej mecset mahalle területén (a mai Múzeum u. környékén) volt. A magyar városban, szintén ugyanitt a Kaszim bej mecset mahalle területén a török feljegyzés szerint egymás mellett 37 házingatlan: „... azelőtt a papoké volt...", de a szomszédos Nagy utca mahalle területén is jelentős számú egyházi ingatlan helyezkedett el. A váci „káptalan sor" feltehetőleg itt kereshető, mert ez a terület — az egykori Nagy utcától a konyhakertekig — a váci káptalan birtoka lehetett. A török uralom első részében hét keresztény templom közül csak a Piac téren álló Szent Mihály-templom maradt meg a keresztények templomának. A török összeírásainkban 1546-ban Ferenc pap, 1559-ben Gergely pap, valószínűleg már evangélikus lelkészek voltak. Azonban 1571 körül már Vácon is megjelent a kálvini reformáció. A XVI. század végén Váci Gergely prédikátorról tudjuk, hogy Wittenbergben és Heidelbergben tanult. A református vallás ekkorra már Vácott is általánossá válhatott. Vácott a városi prédikátor 1603—1614 között