Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

Vác magyar lakosságának életét, a környező falvak lakosságának be- és kiáramlása jelentős mértékben befolyásolta. Vácra való betelepedésről és elmenekülésről az 1559. évi összeírás is említést tesz: „ ... Német város mahalle, Ferenc pap Kösd faluba ment..., Sáros utca mahalle... Dobos János, nős Felsőpetény faluból jött stb...." Ez az állapot a jelentős fluktuáció állandó helyzetét jelentette. A magyar lakosság tényleges létszániának megállapítására, egyes évekből fennmaradt magyar és török összeírások segítségével következtethetünk. A török összeírásokban megjelölt „hane" és „kapu", valamint a magyar összeírásokban szereplő „porta" adóegység-fogalmak mögött rejlő tényleges lélekszám megállapítását, összehasonlításukkal kíséreljük meg. A lélekszám megállapítását néhány esetben az összes családfők összeírását megjelölő feljegyzések segítik elő. Ezen a módon a váci magyar lakosság lélekszámának alakulását 1546 és 1683 között, 15 különböző évből fennmaradt összeírás alapján a következő táblázat mutatja be. 17. táblázat: A váci lakosság száma a XVI—

XVII. században • Év Hane Kapu Porta összes családfő összes lakos 1546 156 150 311 2177 1552 — — 40 — — 1559 160 — — 482 3374 1562 115 252 — 346 £i*±£à£t 1565 — 40 — .— 1580 — 265 — — — 1590 — 200 — — — 1613 — — 18 — — 1627 80 — 14 1634 70 — — — _ 1639 — 10 — — 1653 — — — 214 1498 1668 — — 3V

2 — — 1671 — — — 139 973 1683 — — 3 — — A 17. táblázatban szereplő családfők számát egy kis család átlagos hetes szorzószámával szoroztuk meg, s eszerint akkor a váci magyar lakosság lélekszámát 1544—1594 között mintegy 2—3000 közötti nagyságra becsüljük. Pontosan tudjuk, hogy a 15 éves háború alatt (1594—1606 között) a hadműveletek miatt 1597 októberében a magyar lakosság az élő állataival és minden holmijával együtti menekülésben a szentendrei szigetre települt, majd onnan vissza, és ez esetleg többször is megismétlődött. Ennek ellenére Vácon adataink szerint 1653-ig, ezer főt meghaladó magyar lakosság élt. Az ezutáni 30 évben, a török uralom utolsó korszakában, a váci magyar lakosság száma, valószínűleg az ezer fő alá zuhant le. A váciak társadalimi tagozódása az 1570 körüli török házösszeírás és más adatok alapján tekinthető át. A magyar lakosság vezetői között két bírót, egy papot, két deákot és három felcsert találunk. A váci magyar kereskedők, iparosok és földművesek foglalkozásuk során egymás tevékenységét — kiegészítő jövedelemként — gyakran űzték. A legalsó társadalmi osztály a gazdasági cselédeké volt, akik az egész magyar lakosság létszámának felét tehették ki. Vagyontalanságuk miatt az adóösszeírásokba nem kerültek be, létszámukra csu-