Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

25. táblázat: A váci vám 1560/61. évi forgalma — 4564,71 Ft 70,94% — 135,72 Ft 4,48% — 32,47 Ft 1,08% — 15,83 Ft 0,51% 507,08 Ft — 18,18% 124,22 Ft — 4,11% 18,00 Ft — 0,69% 1560—1561. évi Behozatal Kivitel Teljes forgalom Szarvasmarha Egyéb élőállat Bőr- és prémáru Élelmiszer Szövetáru Vas- és rövidáru Egyéb A teljes áruforgalom vámértéke az 1560—1561. évi vámnaplókban öt hónap alatt 5398 magyar aranyforint és 3 dénár, ennek 77,01 %-a a kivitel és 22,99°/o-a a behozatal volt. A váci vámnaplók fenti adataiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 1546 és 1561 között az Alföldről nyugati irányba folyó átmenő áruforgalom a váci teljes áruforgalomnak mintegy 76%-át tette ki. A nyugati irányból a török birodalom felé behozott késztermékek viszont az egész váci áruforgalomnak, mintegy 24°/o-át adták. A váci török vám áruforgalmának töredékes adatai, a hódoltsági terület ipari fejletlenségét tükrözik. A 15 éves háború után a 13 évig tartó magyar királyi uralom visszatérte idején Vác ismét magyar 30-adhely, a Dunán inneni 30-adkerület szervezetébe illesztve, s ekkor Czétényi János 30-ados működéséről több adatot ismerünk. Sőt fennmaradt a váci 30-adhivatal jövedelmeinek elszámolása 1618. január 1-től november l-ig. A fenti időszakban a vám forgalmából Czétényi János 30-ados 7728 (kamarai) Ft-ot és fél dénárt vett be. Az 1618. évi osztrák—török első kereskedelmi egyezmény rendelkezései Vác átmenő kereskedelmének nem kedveztek, forgalma ezután lecsökkent. A váci vámhely működéséről az ismét visszatért török uralom idejéből, az 1626 és 1635 közötti évekből 15 raguzai (ma Dubrovnik) levél maradt meg. Ezek az iratok a raguzai városi tanács és a váci pénzügyi felügyelő (nazir) közötti 3000 lefoglalt marhabőr váci vámmentességéről folyó jogvitát örökítették meg. De ez az ügy is a váci vámhely lecsökkent áruforgalmáról számol be.

36 Vác város kereskedőinek az átmenő forgalom lebonyolításában való szerepéről alig néhány adattal rendelkezünk. A kereskedők megtámadásáról beszámoló hírek között Vác és a váci kereskedők nevei is szerepeltek. A debreceni Török Ferenc jelentése szerint a korponai katonák 1555-ben Vác mellett megtámadták a debreceni kereskedőket s másfél ezer forint értékű posztót, aranyés ezüstpénzt raboltak el tőlük, egyet közülük megöltek s többet megsebesítettek, lszkender budai pasa 1565. május 26-án kelt levelében olvassuk: „ ... váciak jöttek hozzám panaszra, az szegénységet kikkel egy hiten vagytok, megfogjátok, marhájukat, juhukat elveszítek és rajtok nyomorúságot cselekesztek ...". Ezek a sorok váci kereskedők sorsáról számoltak be, de ugyanebben az időben, 1562-ben Bag községben a martalócok 22 váci kereskedőt és kísérőt gyilkoltak meg. Nem sokkal később, 1576-ban a váci kereskedők Szokoli Musztafa budai pasától kereskedelmi kiváltságot és védelmet jelentő oklevelet kaptak. Az 1570 körüli váci házösszeírásból és a török vámnaplókból Vácon Ercsi Miklós és Tar Pál nagykereskedőt név szerint is megismerjük, de rajtuk kívül több hasonló nagykereskedőnek kellett akkor itt élnie. Húsz évvel később, 1590ben a váci Zádor Andrásról tudjuk, hogy Rhédey István Szepes megyei alispán a Körös folyó partján fekvő Öcsöd községbeli földesúri adóit bérli s az öcsödi jobbágyokat keményen zsarolja. Az utóbbi adatok a váci nagykereskedőt és 100