Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

vai Imrét, hogy mégegyszer énekeljem el, mert mind a három különböző volt. Elénekeltem. Negyedszer is másképpen." Könyvében Juló az élet különböző szituációinak leírásakor egy-egy dalnak hol az egyik, hol a másik versszakát idézte, azt, ami éppen odaillett. Pl.: lakodalom, kesergő szerelem, szántás, viselet stb. Emiatt is több esetben egyező a dallam. Vagy éppen különböző alkalommal idézte ugyanazt a szöveget, pl. a gyermeklakodalmas és a felnőtt lakodalmas menyasszonybúcsúztatója ugyanaz stb. Ilyen esetekben a dallamot csak egyszer közöljük, de mindkettő külön számozást kapott, és utalunk rá. Az énekszövegekben az irodalmi beszédtől erősen eltérő kiejtést meghagytuk. A dailkeiresőben megjelöltük az eddig (kiadott két galgamácsai nagylemeznek azokat a dalait, amelyek könyvünkben is benne vannak. Azért, hogy az azokat megtanulni vágyók még hívebben és könnyebben sajátíthassák el. Több néprajzos nemzedék gyakorolta tollát a galgamácsai Dudás család emlékei nyomán. Ezeken az alkalmakon nemcsak a múzeumok gyarapodtak, hanem az adatközlő, így Dudás Juli is. így kerülhetett sor arra, hogy biztatásunkra ez a munka megszülethessen. Gondjainkat nem kevéssel növeltük, amikor a kiadást elhatároztuk. De tettük ezt azért, mert a könyv tartalma bizonyítani fogja, hogy szerzője nemcsak szépen hímez, énekel, csoportot szervez és tanít, jól fest, hanem szűkebb világa emlékeinek is hű krónikása. A kötet Dudás Juli emlékei alapján felépítve mutatja be Galgamácsai, amelynek híre-neve egybeforrott az övével. G alga-völgye, bár népraj zilag alaposan még nem elemzett, de az eddigi adatokkal is bizonyítható egység. Galgagyörktől Túráig a folyó vonzásában sorakozó falvak sok azonos vonást őriznek. Máig is hagyományőrzők. Az azonos vonások, a földrajzi egység ellenére maguk a falvak azonban önálló etnikai jelenségek. Az egységen belüli különállásuk legjobban a viseletben (azon belül is az egyes darabok és különösen pl. a főkötők) viselési módjában különböznek. A táj földrajzi központja Aszód. Sokirányú vonzásával erősíti ma is ezt a szerepet. Múzeuma gyűjti és őrzi a Galga-völgy néprajzát. Állandó kiállításán önálló teremben sorakoznak az említett falvak népművészeti, néprajzi, viseleti emlékei. Kezelésében működik Galgamácsa falumúzeuma, amely egy teljes paraszt portán eleveníti meg azt a tárgyi környezetet, amiről ebben a könyvben Dudás Juli ír. Galgamácsa szép fekvésű határát a Cserhátból a Gödöllői-dombságba átnyúló hullámos térszín, a hajlatokat és a lankákat keresztülszelő G alga teszi változatossá. A falut az okleveles emlékekkel nem bővelkedő magyar középkortól kezdve említik (1284, Ákos nemzetség birtoka). A XIII. században még két község, Alsó- és Felsőmácsa néven szerepel.

1 Wsllmann írja, hogy „A törökkor idejében lakott hely. A felszabadító 6