Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

suk — főleg mosáshoz, de kis mennyiségű csépléshez használt nyeles lapos faeszköz summás — mezőgazdasági napszámos, idénymunkás suska — semmirevaló ember sürgesd meg — forgasd meg (... rózsádat) süttek — sütöttek szakadásig járta — amíg csak bírta (lélekszakadtáig), táncolt szakajtó — rozsszalma tekercsekből, vesszővel összeerősített (vagy gyékényből készített) kerek kosár, amibe a kenyér tésztát kiszakajtották; mérőeszköz szemes terményhez stb. szakajtó ruha — az a kendő, amit a kenyérkosárba tettek, amire kiszaggatták a kenyeret szála-kender — legjobb minőségű, hosszú, vékony, finomszálú kender, amiből haj szál vékony fonal készült szalmakötél — szalmából (mezőn vagy otthon) csavart kötél, a kender, zsúp, kazal stb. megkötésére szamárszoknya — gyapjúszövetből készült szoknya, a múlt század végén szánkó — házilag, vagy a bognár által készített talpas jármű, amivel fát, trágyát stb. szállítanak télen a havon, a szekérhez hasonló fogatolással szarv (kazal) — nagyobb összecsavart széna-, vagy szalmacsomó a kazal sarkain, hogy az jól álljon szarv (motolla) — a motolla két végén T alakban felerősített fa neve szarufa — a ház tetőzetét tartó A alakban elhelyezett fák, amelyek fölül egymásba, alul a sárgerenda végébe vannak csapolva és a tetőléceket tartják szátva — szövőszék szatying — keskeny pertli (de lehet keskeny földdarab is) száz tő hossza — az élet terhe szecska — összevágott takarmány (állatoknak) szedőkád — nagy, 1—1,5 m átmérőjű, félhordóhoz hasonló faedény; a leszedett szőlőt összegyűjtötték, és megtaposták benne préselés előtt szegénylette — szegénynek tartotta szelel — kiszelel — a gabonafélék széllel való tisztítása (1. lapáttal feldobják és a szél kifújja a szemetet, polyvát, 2. kézi hajtású géppel szelelik) szelement — az épület felső nagy gerendája (régi építkezési módnál — utoljára a XIX. sz. —), amelyet az épületek elején, esetleg közepén és végén egy-egy ágasfa tartott ; a szelemenre akasztották rá a szarufákat szelementes istálló — ami nincs lepadlásolva (nincs mennyezete) szemfedél — a koporsóba tett halottat terítik le vele; Galgamácsán az asztalos szerezte be Szent Mihály lova — fából ácsolt négy lábú állvány (rendszerint feketére festett), amire a háztól való búcsúztatáskor a koporsót ráhelyezik, majd ezen viszik ki a temetőbe szerencsézés — jókívánságok elmondása szerető — ha a legény kísérgette a lányt, vagy járt hozzá, „szeretők" voltak szérő — szérű — az a hely (udvar, szérűskert része), ahol nyomtatták, csépelték a gabonát szerzeményes — vagyongyarapító, élelmes sziszogtak — sziszegtek szoktató — szokások megtanítása 511