Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)
„... megyek vasúton és megkezdem Ceglédnél felhívni a népet, hogy tömegestől fegyverbe szálljon s így megyek tovább faluról falura és vagy nem látnak önök többé, vagy látnak mint utócsapatát olly seregnek, melly maga is képes lesz semmivé tenni olly gyalázatos rablócsordát.".. Hogy hol kezdem, megmondottam, merre fogok menni, nem tudom, de megyek arra, merre a körülmények, a nép hangulata s lelkesedése fogja adni az irányt.. ," 57 (Kiem. M. B.) Űtjára a Radical Kör zászlaját vitte magával. Kíséretében utazott többek között Csernátony Lajos, a Marczius Tizenötödike cikkírója, Egressy Gábor, Jókai Mór, Rákóczy János, Tanárky Gedeon, Nagykőrös országgyűlési követe, Vörös Antal és a Radical Kör számos tagja. Amikor szeptember 24-én délután Kossuth és kísérete a ceglédi vasúti állomásra érkezett, a helybeli zenekar a Rákóczi-kesergővel fogadta. Jókai Mór, mint Kossuth kísérője 58 arról is beszámolt, hogy az al-dunai harctérről hazatérőben levő, mintegy háromszáz fős csapat — Kossuth rögtönzött beszédére — azonnal a népfölkeléshez csatlakozott. Jókai a szemtanú hitelességével írta le a néhány óra eseményét. 59 A fellelkesített hadfiak kíséretében vonult be a város piacterére Kossuth — ahol, Jókai szavai szerint — „... soha úgy szónokolni nem hallottam, mint e napok alatt.. " (Kiem. M. B.) „Eljöttem hogy megkérdezzem а magyar nemzettől, hogy igaz e hát, hogy meg akar halni gyalázatosan, vagy élni akar dicsőségesen. Az Isten el fogja e népet átkozni, hogy a levegő méreggé váljék, mikor beszíj ja: hogy kezei alatt a termő föld ne teremjen mást, mint hitvány kórót; hogy a forrásvíz bűzhödjék meg, midőn ajkaihoz viszi, hogy bujdossék hontalanul a föld hátán, hiába kérve az alamizsna kenyerét, és alamizsna helyett arczul csapandja őt az idegen faj; és lészen saját hazájában vándor koldus, kit mint gazdátlan ebet, bátran verhet agyon mindenki, s mint bélpoklost mindenki kikerül. Hiába imádkozik Istenhez, meg nem bocsátja bűneit sem ezen a világon sem a másvilágon; a lány kihez szemeit felemeli, seprűvel hajtandja el a küszöbről, neje utálattal köpend gyáva szeme közé, gyermekének első szava az lesz, hogy apját meg átkozza, és holtteste heverend temetetlenül..." Egressy Gábor, Jókai Mór szavai hűen tolmácsolták a népgyűlés hangulatát. Ezek az ótestamentumi ihletésű, ám az akkori politikai helyzetre oly fényes szónoki képességgel aktualizált mondatok megtették a kellő hatást: Volt, lett valaki, aki kifejezni tudta mindazt, amit ezrek, tízezrek olyan mélyen átérezték. A kérdésre csak egy lehetett a válasz: „...mindnyájan el fogunk menni". 00 Kossuth e beszéd után a város vezetőivel és a nemzetőrség tisztjeivel tárgyalt. Mint teljhatalmú kormánybiztos, kinevezte a népfölkelés vezetőit, további teendőikre nézve utasításokat adott, majd Nagykőrösre utazott. Innen írta elmaradhatatlan levelét nejéhez, amelyben napi tevékenységéről, a Cegléden el•ért eredményekről így számolt be: „ ... 6 órakor már 300 főből álló fegyveres gyakorlott csapatot, melly már felbomlott, útnak indítottam Pestre. Holnap reggel ugyanonnan vagy 3000 ember és 150 lovas megyén vasúton Pestre." 61 (Kiem. M. B.) Másnap Nagykőrösön, Kecskeméten nagy lelkesedéssel és fényes külsőségek között fogadták Kossuthot és kíséretét. 62 Az első napokon elhangzott felhívás után számosan követték Kossuthot —• többek között — Ceglédről is. 63 202
