Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)
6. CEGLÉD SZEREPE HAZÄNK TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN Már a népesedés folyamataival összefüggésben is szóltunk arcról a sajátosságról, amely Pest megyének országosan, is umikális jelleget ad. Ez a megye tulaj dohképpen egy csonka stniíktúra, amelynek nincs központja, illetőleg а székhelye egyben — és mindenekelőtt — az ország egészének a központja, fővárosa. A megye így mintegy rátapad egy nála dinamikusabb és lényegesen összetettebb funkcionális szerkezetű világvárosra, amelynek funkcionális tartozéka, közvetlen vonzásiterülete. Ez a jelleg azonban a megye különböző térségeiben eltérő módon érvényesül. A Pest megye területén és irányítása alatt levő, de Budapesttel funkcionálisan és térbelileg összenőtt, lagglomerálódott települések helyzete sok tekintetben kifejezetten abszurd. M.ai problémáik és perspektívájuk egyaránt csak a fővárossal való szerves egység elismerésével — és az ebből adódó konzekvenciák levonásával — ítélhetők meg reálisan. Bár a kapcsolat intenzitása kisebb és a vonzás viszonyokban a főváros hegemóniája kevésbé érvényesül, alapvetően imégis Budapest fejlődése szabja meg a megye .második zónájának, a belső bolygóvárosgyűrű övezetének (Vác, Gödöllő, Monor, Dabas, Ráckeve) jellegét és jövőjét. Ebből a zónából — elért fejlettségi szintje és a jelenlegi megyehatárt túllépő térkapcsolatai alapján — egyedül Vác tekinthető olyan központnak, amely a Budapesttől független, autonóm fejlődés lehetőségének bizonyos elemiéivel rendelkezik. A megyeterület harmadik zónája még iaz előbbinél is csonkább, lényegében сэак DKen van meg. Ebben a főváros hatása, bár erős, de már meni közvetlen, és kialakult ^központon keresztül, áttételesen érvényesül. Ez a zóna funkcionális értelemben — más Budapest környéki megyék területén — körülfogja a fővárost, központjai fejlődése jelentős mértékben autonóm, illetve Magyarország más területei centrumaihoz hasonló jelleget mutat. A fentiek és az itteni funkcionális struktúra által generált népesedési folyamatok dinamizmusa oldaláról is megkérdőjelezhető az az álláspont, amely egy esedékes államigazgatási területi reform esetén a mai Pest megye érinthetetlensége mellett érvel, vagy ïamely a tervezési-gazdasága ikörzetbeosztások rendszerében Pest megye egészét — Budapesttel együtt — Központi Körzetnek tekinti. Ez a tervezési-gazdasági körzetbeosztás egyébként is leginkább amiatt támadható, hogy túlságosan ragaszkodik a megyehatárhoz. Már a népesedés oldaláról is cáfolható egy ilyen központi gazdasági körzet ezek között a határok között való léte, hiszen Budapest hatása — az agglomerációs és a második zónában is — egyrészt jelentős távolságolkra (mint Ny-on és DNy-on) túlnő a megyehatáron, ugyanakikor a megyehatár a K-i, DK-i térségekben nagy kitérje550