Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

A foglalkozási szerkezet alapján végzett legáltalánosabban ismert klasszifikáció szerint (Lettrich E. 1965) Cegléd a kétlaki típusból 1980-ra az urbánus típusba kei-ült át. Ez az átmenet kifejezett és nemcsak ia foglalkozási átrétegződésben, hanem «a település funkcióibain és arculati jegyeiben is nyomon követhető. Ugyanezt jelzi a város népességének osztály- és rétegtagozódása is. 1980-ra a népesség 60,7%-a (26 686 fő) a munkásosztályhoz, 12,9%-a (5262 fő) a szövetkezeti parasztsághoz tartozott. Megközelítette a lakosság negyedét (22,7%, 9199 fő) a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak aránya, a kisárutermelőké és 'kiskereskedőké viszont elenyésző (3,7%, 1497 fő) volt. 6. CEGLÉD NÉPESSÉGÉNEK BEL- ÉS KÜLTERÜLET SZERINTI MEGOSZLÁSA Cegléd mint hagyományosan agrárgazdálkodást folytató és mezővárosi múlttal rendelkező alföldi város nagy 'külterülettel rendelkezik. Ez a külterület még ma, a felszabadulást követő területszervezések (Osemő kiválása) után is megközelíti a 250 km

2-t, amelyből mindössze 17 km

2-t foglal el a belterület. A külterület, illetve a rajta élő népesség ilyen magas aránya az összevetésül használt városok közül csak Nagykőrösön, Kecskeméten és Jászberényben, tehát a hasonló fejlődési pályát befutott városokban regisztrálható. A külterületi népesség csökken, hiszen míg a felszabadulás után a népesség negyede, 1960-ban 20%-a, 1970-Jben már csak 18,7%^a, napjainkban pedig alig több mint 12%-a él a külterületen. Ez még ma is minitegy 5000 ember, ami azt jelenti, hogy a város külterületének népsűrűsége még mindig több mint 22 fő km

2-enként. A külterület két eltérő típusra oszlik Cegléd városban. A várostól É-ra elterülő feketeföldi területeken a külterületi népesség száma az elmúlt időszakban gyorsan csökkent, a várostól D-re elhelyezkedő homokterületek tanyavilága viszont konzervatívabbnak 'bizonyult (helyesebben: a kialakult termelési mód ezeknek a tanyáknak a megmaradása irányába hat), az itteni népesség megtalálja számítását .az átformálódott termelési módban. A külterületi népességnek már 1970-toen is csak 2

/з-а élt a mezőgazdaságból. Azóta tovább folytatódott a külterületi népesség foglalkozási áitrétegződése, különösen a kedvező közlekedésföldrajzi helyzetű területrészeken. Terjednek a hob'bytanyák, a második otthonok is. A külterület történelmi múltjával függ össze, hogy még imindäg alacsonyabb az iskolai végzettség szintje, mint a ibelterületen. Az itt végzett munka jellegével mutat kapcsolatot az a tény, hogy a népesség fiatalabb korösszetételt és a belterülettel ellentétben (kifejezett fériitöfoíbletet mutat. A külterületi népesség magas aránya, a várost övező tanyarendszer kiterjedt volta olyan sajátosságok, amelyek a város fejlesztési koncepciójának kidolgozásakor figyelembe veendők. Ezek alapján Cegléd az alföldi városokkal, azokon belül is elsősorban a homoki városokkal, külobösen a Három Város másak két tagjával mutat rokonságot (11. táblázat).