Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

Bizonyos jellegzetes különbségek tapasztalhatók a családi állapot változásának nemek szerinti bantásában is. Ebből az derül 'ki, hogy a 15 éves és idősebb női népességből a hajadonok aránya jóval alacsonyabb, mint a hasonló korú férfinépességiből a nőtlenek aránya. Ez összefüggésben áll azzal a tradícióval, amely a férfiak magasabb élertkorban kötött házasságát „várja el", illetve a házaspárokon belül az idősebb férfi—fiatalaibb nő sztereotípiát tekinti társadalmilag elfogadottnak. Ezt a hagyományt a modern kor hatásai (katonai szolgálat, meghosszabodott tanulási idő) is erősítik. Érdekes, hogy a nőknél az elváltak részaránya magasabb, mint a férfiaknál. A férfiak közül viszont a házasok aránya magasabb. Ez a férfiak nagyobb újraházasodási kedvével, lehetőségeivel (optimizmusával?) magyarázható, és általánosságban is érvényes : az országos adatok a ceglédihez hasonló képet mutatnak. Hasonló a magyarázata a két nem között eltérő özvegyaránynak is, bár ez a népesség nemek szerint 'differenciált korösszetételével és élettartamával is összefüggésben van, amennyiben Cegléden is — csakúgy mint országosan — több az öregasszony, mint az öregember (6. ábra). 6. ábra: Cegléd lakosságának családi állapot szerinti megoszlása a 15 éves és idősebb népesség %-ában (1960, 1970, 1980) A: férfiak, B: nők, 1: nőtlen, illetve hajadon, 2: házas, 3: özvegy, 4: elvált Cegléd 15 éves és idősebb népességének 1980. évi családi állapot szerinti szerkezetét a többi Pest megyei és néhány környező városéval összevetve az állapítható meg, hogy Cegléd struktúrája konzervatívabb képet mutat. Ezen a kifejezésen az értendő, hogy a kialakult szerkezet megállapodott, a tradíciók szerepe jóval nagyobb, mint a dinamiikusabban fejlődő, gyorsan átalakuló struktúrájú településekben. Ez a sajátosság abban nyilvánul meg, hogy az országos és Pest megyei városi átlagnál alacsonyabb a nőtlenek és hajadonok aránya, magasabb az özvegyeké, majd ismét alacsonyabb az elváltaké. (A házasok aránya az országos átlaggal gyakorlatilag megegyező, bár nemek szerint differenciált képet mutat.) A megállapodottabb, konzervatívabb struktúra a népesség szokásrendszerén, és a társadalmi-gazdasági változások országos átlagnál lassúbb ütemén túl a város 'szegényes funkcionális szerkezetét is tükrözi. Ebben olyan tényezők is kifejezésre jutnak (mint pl. az összevetésül használt Gödöllő esetében látható), hogy van-e az illető településben egy olyan nagy létszámú 539